A régészek szerint a kezdetleges, egymást keresztező vonalakból álló „boszorkányjelek” a gonosz szellemek ártó hatalma ellen védték az uralkodót egy olyan korban, amikor egyáltalán nem mentek ritkaságszámba a hasonló hiedelmek. A szakértők rendkívül ritkának nevezték a felfedezést, hozzátéve, hogy a jelek az összeesküvést követő paranoiára utalnak – adta hírül a The Daily Telegraph internetes kiadása.
A jelekre a régészek véletlenül bukkantak a kastély állagmegóvása közben abban a szobában, amely a királyi személyek elszállásolására szolgált. Nemcsak a padlózatot tartó gerendasoron találtak véseteket, de a kandallóban is. A dendrokronológiás (faévgyűrűs) kormeghatározás eredményei a véseteket 1606-ra, I. Jakab király uralkodásának idejére tették.
A szakértők szerint a jeleket a kastély tulajdonosának, Thomas Sackville-nek a parancsára vésték a fagerendákba, aki a látogatását tervező királyt akarta megvédeni az ártó szellemektől. „Jakab király érdeklődése élénk volt a boszorkánymágia iránt, és hozatott egy törvényt is, amely halálbüntetéssel sújtotta a boszorkányságot. Még könyvet is írt a témában Daemonologie (Démonológia) címmel” – mesélte James Wright, a kastélyban dolgozó Londoni Régészeti Múzeum munkatársa. „A vésetek jól szemléltetik, milyen mértékben irányította a félelem a 17. század első, zavaros éveiben élő emberek mindennapi életét” – tette hozzá a régész.
A kastélyt Thomas Sackville, I. Jakab király kincstárnoka átalakíttatta 1605 és 1609 között annak érdekében, hogy egyfajta átmeneti szállásként szolgálhasson a környékre érkező uralkodónak. Röviddel a déli szárny és a királytorony átépítése után Sackville meghalt, így a király végül nem látogatta meg Knole-t. A látogatók előtt jelenleg zárva tartó kastély teljes régészeti feltárása 2018-ig tart.
