Az Alkotmánybíróság (Ab) egy 1991-es határozatában korábban már kimondta: az állam nem kényszeríthet senkit olyan helyzetbe, amely összeegyeztethetetlen lényeges meggyőződésével, és azt is, hogy az államnak kötelessége lelkiismereti aggályok esetén ésszerű keretek között lehetővé tenni az alternatív magatartást – vagyis jelen esetben az alternatív vakcina önköltségű beszerzését és használatát. Az ombudsmani hivatal figyelmeztet rá: 2007-ben egy másik határozatban az Ab kifejezetten a lelkiismereti és vallásszabadság és a kötelező védőoltások kapcsolatát vizsgálva mondta ki, hogy „ha többféle oltóanyag áll rendelkezésre, akkor lehetőség van az ésszerű keretek közötti alternatív magatartásra más összetételű oltóanyagok használatával”.
Az MNO által megkérdezett bioetikai szakértő teljes mértékben egyetért azzal, hogy el kell hárítani a bürokratikus akadályokat a hasonló esetekben, főleg úgy, hogy az érintett családok vállalták az oltóanyag beszerzésének és szállításának költségeit. Kovács József professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese hozzátette: jelen esetben a vallási, lelkiismereti indokok jogos igényt fejeztek ki a szülők részéről. Kitért arra is, hogy ugyan a magyar szabályozás a kötelező oltásokkal kapcsolatban kifejezetten szigorú, de ez alapvetően pozitív eredményekkel jár együtt. Nézete szerint ugyanakkor az élő sejtvonal segítségével előállított vakcina elfogadása nem egyenlő az abortusz támogatásával, vagyis az oltóanyagot elfogadó szülők nem felelősek az abortuszért.
