A Norvég Sarkkutató Intézet három csapata augusztusban a Spitzbergák északi és keleti területein foglalkozott az állatok helikopteres megfigyelésével és számlálásával. Az Északi-sarktól nem messze végzett munkát a rossz időjárás mellett azonban a politika is hátráltatta.A jegesmedvék életterének és populációjának feltérképezése ugyanis az elmúlt tíz év első közös projektje lett volna: Oroszország és Norvégia februárban egyezett meg arról, hogy a két ország tudósai a Spitzbergákon és a Ferenc József-föld szigetcsoportján végeznek kutatásokat. Norvég oldalról 1,1 millió euróval tervezték támogatni a projektet – írja a Der Spiegel című lap online kiadása.Augusztusban azonban világossá vált, hogy a norvég kutatók nem kapnak engedélyt arra, hogy az oroszországi Ferenc József-földön dolgozzanak. „Sokáig próbáltunk vízumot kapni. Mindent megtettünk, amit tudtunk” – mondta Jon Aars kutatásvezető. Végül csak a norvég oldalon tudták végezni a kutatásokat, ami Aars szerint „nem optimális”.Oroszország hivatalosan nem nyilatkozott arról, miért épp a jegesmedve-kutatás vált a nagypolitika eszközévé.A Spitzbergák és a Barents-tengerben lévő Ferenc József-föld vidékén élő jegesmedve-populáció alkotja az Arktisz teljes vidékén élő 19 populáció egyikét. Ezeknek csupán mintegy feléről rendelkeznek a kutatók megfelelő adattal ahhoz, hogy megjósolják az állatok sorsát. A legutóbbi számlálás szerint mintegy 3400 állat élhet a Spitzbergákon és a Ferenc József-földön.Az IUCN természetvédelmi világszervezet statisztikái szerint Észak-Kanadában, a Baffin-öböl és a Kane-medence területén, valamint az alaszkai Beaufort-tengerben is csökken a jegesmedvék száma. A McClintock-csatorna vidékén viszont nőtt a számuk.Az északi sarkvidéken összességében mintegy 20-25 ezer jegesmedve élhet, a metodikai problémák miatt azonban a pontos szám nem ismert.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
