A Vatikánig mennek az elvett bencés földek miatt

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát levélben fordult a Vatikánhoz.

Várszegi Asztrik az MTI-nek szerdán elmondta: ha kérésére nemleges válasz érkezik Rómából, az illetékes szentszéki fórumon fog jogorvoslatot kérni.

A bencés főapát felidézte: Ján Orosch nagyszombati érsek még 2014-ben az érsekség nevére íratott 660 hektárnyi, a Szlovákiához tartozó révkomáromi bencés rendház tulajdonában levő szántóföldet anélkül, hogy erről tájékoztatta volna a bencés rend képviselőit. Ezt követően november 5-ei dekrétumával a nagyszombati érsek megszüntette a komáromi rendház egyházi jogi státusát, zároltatta a rendház bankszámláját, és elrendelte az épület átadását.

A főapát ekkor fordult Rómához, segítséget kérve az ügy kivizsgálásában. Várszegi Asztrik ez év januárjában kapta meg a Megszentelt Élet Intézményei Kongregáció döntését, amely semmisnek nyilvánította a nagyszombati érsek dekrétumát, egyben kérte Ján Oroscht, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot. A határozat kitért arra, hogy a nagyszombati érseknek nem volt joga megszüntetni a bencés rendházat, a bencés rend ugyanis egyházjogilag exempt, vagyis a helyi egyházmegye püspökének kormányzása alól kivett, közvetlenül a pápának alárendelt szervezet, így megszüntetni is csak a pápának, illetve az Apostoli Szentszéknek van joga. Ezt a döntését változtatta meg a Vatikán, a nagyszombati egyházmegyének ítélve a bencés rend tulajdonát – ismertette a főapát.

Elmondása szerint a januári dekrétum utasításával szemben – amely szerint vissza kell állítani az eredeti állapotot – nemhogy nem kapták vissza tulajdonaikat, de újabb több mint kétezer hektár földjüket, erdőiket sajátította ki a nagyszombati érsek, „karöltve a szlovák állami fórumokkal”.

Várszegi Asztrik hozzátette: hiába tiltakozott a szlovák hatóságoknál, mindenhol elutasították, mondván, a Magyar Bencés Kongregáció attól a perctől kedve, hogy Orosch megszüntette egyházi jogi státusát, polgári értelemben sem jogi személy Szlovákiában.

A pannonhalmi főapát kitért arra is: információi szerint Ján Orosch a januári döntést követően elment a Vatikánba tárgyalni az ügyben. Hozzátette: nemcsak az új, a korábbival tökéletesen ellentétes határozat, de a vatikáni kommunikáció is megdöbbentette. „Semmiféle – a határozat módosítását indokló – dokumentumot nem láttam, csak a januári dekrétum és a mostani van a kezemben. Ez utóbbit november 13-án írták alá, szóban november 23-án közölték, de csak december 11-én kaptam meg Alberto Bottari de Castello apostoli nunciustól faxmásolatban. Hihetetlen, hogy Róma ezen a módon kommunikál” – fogalmazott.

Ján Orosch nyilatkozatára, mely szerint nincs Komáromban bencés jelenét, Várszegi Asztrik úgy reagált: 1989–90 óta folyamatosan volt bencés jelenlét. „Kezdetben megpróbáltunk közösséggel jelen lenni, az azonban sajnos nem eresztett gyökeret. De a közösség 1995-ös megszűnése után Pannonhalmáról minden vasárnap ment bencés pap misézni, rendszeresen tartottunk katekézist, ifjúsági és felnőtt-lelkigyakorlatokat, cserkészgyűlést és egyéb programokat.”

Tíz éve a ház olyan rossz állapotba került, hogy el kellett kezdeni a felújítását. Ennek során kiderült, hogy rézkori leletek vannak az épület pincéjében. Feltárásuk természetesen késlelteti a felújítást. Most tehát valóban nincsenek jelen, de nem mondtak le a visszatérésről, mondta Várszegi. Jelenleg négy felvidéki magyar van a bencés közösségben, akikkel el lehetne kezdeni a közösség újjászervezését, ha elkészül a ház – közölte a főapát, hozzátéve, hogy a felújítás és a feltárás költségeit is a magyar rend fizette, a közelmúltig a tulajdonukban lévő földek bérleti díjából.

„Egészen a végsőkig ragaszkodtam ahhoz, hittem abban, hogy az Európai Unió két szomszédos állama és a nemzetek fölötti katolikus egyház két szervezete képes lesz úgy együttműködni, hogy az mintaértékű lehet az egyházak és a két nép között, de csalódnom kellett” – fogalmazott Várszegi Asztrik.