A bűnbakká tett hintőpor és a vakmerő jósnő esete a bírósággal

Nem a Johnson & Johnson ellen indított per az egyetlen furcsa eljárás a tengerentúlon.

Az, hogy a talkum és ebből adódóan a hintőpor petefészekrákot okozhatna, Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész szerint is abszurd állítás. A szakorvos egyik lehetséges okként a szintén BRCA mutációt emeli ki. Emellett a betegség rizikójára hatással van az is, hogy a nők hányszor ovuláltak, azaz hány peteérésük volt. Minél kevesebb, annál kisebb náluk a petefészekrák kockázata. Utóbbival magyarázható az, hogy a fogamzásgátló szedése – még akkor is, ha az csak fél évig tartott – csökkenti a petefészekrákra való hajlamot. Ugyancsak ez az oka annak, hogy aki szült gyereket, annál szintén kisebb a kockázat.

– Az előbbiek mellett tudjuk azt is, hogy a rizikót a petevezeték eltávolítása is csökkentheti. Ez akkor ajánlott, ha más okból a méhet el kell távolítani, ennek során pedig lehetőség nyílik erre is. Az egészséges táplálkozás, a zsírszegény diéta szintén enyhíti a kockázatot. A betegség 40 éves kor alatt csak elvétve fordul elő. Emellett ismert az is, hogy a petefészekrák nagyobb eséllyel alakul ki túlsúlyosoknál – sorolja Horányi Dániel. A meddőségi kezelések, lombikprogramok során adott hormonok ugyancsak növelhetik a későbbi petefészekrák kockázatát. A családban halmozódó, örökletes rosszindulatú daganatszindrómák is állhatnak a petefészekrák kialakulása mögött. A BRCA1 és BRCA2 mellett ilyen a Cowden-szindróma, a Peutz–Jeghers-szindróma, illetve az örökletes nem polyposis eredetű colorectalis carcinoma. A talkum nemhogy nem okoz petefészekrákot, de a hintőporból még csak be sem juthat a szervezetbe.

– Képtelenségnek tartom, hogy a hintőpor komponensei a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül fölszívódjanak, eljuthassanak a petefészekig. Emiatt én is úgy gondolom, hogy ez a történet arról szól, hogy Amerikában mindenért lehet perelni – ezt már Wikonkál Norbert bőrgyógyász, klinikai onkológus mondja a történettel kapcsolatban.

A tengerentúl abszurd bírósági ügyeiről külön gyűjtemény is rendelkezésre áll, ezeket a szakértők érdekességként is számon tartják.

– Volt például olyan eset, amelynél egy balesetet szenvedett jósnőn végeztek CT-vizsgálatot. Bevitték a kórházba, ahol a vizsgálatot rutinszerűen megejtették. Az ugyanis szabály, hogy ha koponyatrauma történik, akkor az agyhártyák alatti vérömleny lehetőségét ki kell zárni – mondja Vizi János pszichiáter és jogász, igazságügyi pszichiáter szakértő. A Magyar Pszichiátriai Társaság jogi bizottságának elnöke azt meséli, hogy felépülése után a jósnő beperelte a kórházat arra hivatkozva, hogy a CT miatt elvesztette jóslási képességét, ezáltal pedig a megélhetését. A fő ok, ami miatt perelt, az volt, hogy a kórház nem tájékoztatta arról: nincs adat a képalkotó vizsgálat jóslási képességre gyakorolt hatásáról. Ha ugyanis tájékoztatták volna, akkor nem egyezett volna bele a vizsgálatba.

A bíróság az ügyben szakértőt nyilatkoztatott, akinek véleményében – nem meglepő módon – az állt, hogy nincs arról szakirodalmi adat, hogy a vizsgálat befolyásolja-e a jóslási képességet. Így sem igazolni, sem kizárni nem lehet azt, hogy a CT esetleg károsítja azt. A kártérítés tehát tulajdonképpen amiatt járt, mert a kórház nem tájékoztatta a beteget arról: fogalmuk sincs róla, hogy a CT károsítja-e a jóslási képességet.

Ide kapcsolódik, hogy a magyar egészségügyi törvény is előírja, hogy a beteget teljes körűen tájékoztatni kell. Ez elvileg teljesen parttalan kötelezettséget ró a tájékoztatást adó orvosra, de szerencsére a bírói gyakorlat általában csak az ésszerű, az adott helyzetben elvárható tájékoztatást követeli meg. Ugyanakkor nem véletlen, hogy hazánkban is gyorsan szaporodnak a tájékoztatás hiányosságaira alapuló „műhibaperek”.

Amerikában már rengeteg hasonló per van, kártérítést már egészen abszurd ügyekben is megítéltek. – Ugyan nem orvosi téma, de olyan nyert per is volt, amelynél a betörő perelte be egy kocsi tulajdonosát. Az autót a zárt garázsából próbálta eltulajdonítani, de megzavarta az indulni készülő sofőr, aki elől a kocsi alá feküdve rejtőzött el. A tulajdonos tolatni kezdett, eközben pedig eltört a betörő karja. A bűnöző azzal érvelt, hogy a sofőrnek a saját garázsában is meg kell győződnie arról, hogy biztonságosan tolat, de a vezető ezt nem tette meg – mondja Vizi János. Amerikában fizetett már kártérítést a McDonald’s is azért, mert egy asszony kiborította kávéját egy éttermükben, amin elcsúszott a fia. A bíróság úgy találta, hogy mindez a láncnak róható fel. És persze nem kacsa az a sokat emlegetett hír sem, amely miatt a figyelmet föl kell hívni arra: ne szárítsunk macskát a mikrohullámú sütőben. Tényleg nyertek ugyanis kártérítési pert arra hivatkozva, hogy a háziállat amiatt pusztult el, mert gazdáját a konyhai gép gyártója nem tájékoztatta a művelet veszélyeiről.

Úgyhogy attól, hogy valaki ostobasággal fordul a bírósághoz, ott akár még igazat is adhatnak neki. 

Láthatatlanul lopakodik

A női daganatos betegségek közül a petefészekrák okozza a legtöbb halálesetet, aminek oka főképp az, hogy ennek a ráktípusnak korai tünetei nincsenek, szűrni sem lehet. – Maga a betegség a jelenlegi ismeretek szerint a petevezetékből indulhat ki, onnan terjed át a petefészekre. Korai stádiumát a nőgyógyászati vizsgákat során végzett ultrahangvizsgálattal is nehéz kimutatni. Ha ilyenkor petefészekben elváltozást látnak, végezhetnek további vizsgálatokat, de egyértelműen nem lehet szűrni ezt a daganattípust. Diagnosztikájában a szövettani mintavételnek lehet jelentősége – mondja Horányi Dániel. A nőgyógyász kiemeli, hogy a betegséget gyakran csak előrehaladott állapotban ismerik fel, ami a lefolyásra is rányomja bélyegét: ilyenkor már nem lehet egyszerű műtéttel eltávolítani. Az előrehaladott stádiumban kemoterápia szükséges.