Viszlát, nejlonzacskó! – csomagolásmentes bolt nyílt Újlipótvárosban

Egészséges, hazai termelőktől származó ételeket vehetünk, és még a környezetet sem szennyezzük.

Az árut igyekszik helyből – lehetőleg Budapest negyven kilométeres körzetéből –, ha viszont ez nem megy, akkor legalább az országból beszerezni. Az aszalt gyümölcsöket például Velencéről hozzák, a biolisztet és a gabonát a Piszkei Öko Kft. lábatlani biomalmában őrlik, a tészta az Óföldeáki Tésztaüzemből érkezik. – Biozöldséget és -gyümölcsöt is árulunk, és hamarosan kaphatók lesznek 100 százalékban természetes alapanyagokból készülő kozmetikumok, valamint környezetkímélő tisztítószerek is – fejti ki.

És hogy mégis miben viszik haza az árut a vevők egy csomagolásmentes boltból? A maguk által hozott tárolókban: üvegekben, dobozokban, esetleg az üzletben kapható kis vászonzsákokban. A tejet, a joghurtot üvegekben árulják, az első vásárlás alkalmával üvegdíjat kell fizetnie a vevőnek, legközelebb pedig elég, ha visszahozza az üreset. Az élelmiszerek többsége kimérve kapható, így a pazarlás is csökken. Ez már csak azért sem mellékes, mert felmérések szerint Magyarországon egy fő évente száznyolcvan kiló ételt dob ki a szemétbe.

Melinda szerint bár szerencsére egyre többen törekszenek arra, hogy kevesebb hulladékot termeljenek, még mindig sokan vannak, akik a kényelmük miatt nem foglalkoznak azzal, hogy a tengerek, az óceánok tele vannak szeméttel, hogy a halak műanyagot esznek, és még az ivóvizünkben is műanyagszemcsék találhatók.

– Meglepő módon a Ligeti Boltba leginkább fiatalok járnak. Pedig a húszasok-harmincasok már nem emlékezhetnek azokra az időkre, amikor az élelmiszerboltokban még nem járt a gyümölcshöz, a péksüteményhez eldobható műanyag zacskó, és kimérve árulták a sajtot és a szalámit is – részletezi.

Nem a Ligeti az első csomagolásmentes bolt Magyarországon, 2015-ben nyílt egy kis üzlet Budaörsön, ám egy év múlva be is zárt. – Szigorúak a szabályok. Külföldön például léteznek olyan csomagolásmentes boltok, ahol a mosószereket, a kozmetikumokat is nagy adagolótartályokból vásárolhatják a vevők, nálunk azonban e termékeket nem lehet utántölteni, a kozmetikumokat pedig nem érheti levegő. Magyarországon nem könnyű csomagolásmentesen vásárolni. Egyelőre a folyamat elején tartunk, de például a szelektív hulladékgyűjtés is nagy lépést jelent a környezettudatos életmód felé – mondja.

Melindát már többen megkeresték az elmúlt években, hogy ők is szeretnének csomagolásmentes boltot nyitni. Melinda annak örülne, ha egyre több ilyen üzletben vásárolhatnának az emberek. Valamint ha sokan felismernék: mindenkinek tennie kell azért, hogy a környezetünket megóvjuk a világot elárasztó szeméttől.

És hogy miként gondolkodnak a hulladékmentes életmódról külföldön? Franciaországban például 2016-ban betiltották az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazását, az intézkedés az összes kereskedelmi szektorra vonatkozik, kis boltokra és nagy áruházakra egyaránt érvényes.

Ljubljanában tíz év alatt a tízszeresére nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Szlovénia fővárosa 2016-ban elnyerte az Európa zöldfővárosa címet, ugyanis már akkor csaknem 50 százalékos hulladék-újrahasznosítási rátával büszkélkedhetett. Azóta célul tűzték ki a teljes hulladékmentességet.

Ez Svédországban már majdnem meg is valósult, ugyanis a szemét 99 százalékát újrahasznosítják. Egy részéből alapanyagokat és termékeket, más részéből biogázt állítanak elő, több mint a feléből pedig elektromos áramot termelnek. Sőt a svédeknek már nem elég a saját szemetük, néhány éve külföldről is importálnak hulladékot.