Európában évente fejenként 500 kilogrammnyi szemetet termelünk, és a megvásárolt ételek 25 százaléka landol a kukában. A legtöbb hulladék az élelmiszerek csomagolásából adódik. A biológiailag nem lebomló zacskók például több száz év alatt tűnnek el a természetből, a tengerekben található hulladéknak a 75 százaléka műanyag zacskó. Pedig némi odafigyeléssel és egy-két könnyen elsajátítható praktikával akár hulladékmentessé is tehetjük a háztartásunkat, valamint csomagolásmentessé a vásárlást.
Kézműves joghurtok zárható üvegedényekben, zab-, rozs-, árpapehely, köles, kukoricadara nagy méretű tárolókban, gyógy-, gyümölcs-, fekete és zöld teák fémdobozokban, hidegen sajtolt olajok, péksütemények, házi készítésű szörpök és lekvárok sorjáznak katonás rendben a Ligeti Bolt fehér polcain. Bár a helyiség nem túl nagy, a hátsó részében egy kis kávézó is helyet kapott. Magyarország egyetlen csomagolásmentes üzlete és kávézója múlt szerdán nyitott az újlipótvárosi Kresz Géza utcában.
– Láttam Bea Johnson néhány előadását a hulladékmentes háztartásról, alapvetően ez adta az ötletet, hogy csomagolásmentes boltot nyissak – mondja Sipos Melinda, az üzlet tulajdonosa. (A hulladékmentes élet papnőjének is nevezett Bea Johnson szerint a kevesebb szemét termelése az igazi válasz a földet elárasztó hulladék és a le nem bomló szemét problémájára. A kétgyerekes amerikai anya évek óta úgy él családjával, hogy alig termel hulladékot, férjével sikeres vállalkozást vezetnek az úgynevezett zero waste témában.)
Melinda korábban idegenforgalom és szálloda szakra járt, aztán kereskedelmi ügyintézőként dolgozott. A környezettudatosság, valamint az egészséges életmód mindig is a szívügye volt. Az első csomagolásmentes boltot a lakhelyén, Piliscsabán nyitotta, kilenc hónap után azonban úgy döntött, inkább a fővárosban próbál szerencsét. Úgy érezte, hogy Budapesten könnyebben megtalálják azok az emberek, akik valóban érdeklődnek a hulladékmentes életforma, a csomagolásmentes vásárlás iránt.
– Az összes, a boltunkban kapható élelmiszer a rizstől, a gabonaféléken át az aszalt gyümölcsig adalékanyag- és tartósítószer-mentes, a lekvárok és a szörpök is vegyszermentes gazdaságból kerülnek ki – taglalja.
Az árut igyekszik helyből – lehetőleg Budapest negyven kilométeres körzetéből –, ha viszont ez nem megy, akkor legalább az országból beszerezni. Az aszalt gyümölcsöket például Velencéről hozzák, a biolisztet és a gabonát a Piszkei Öko Kft. lábatlani biomalmában őrlik, a tészta az Óföldeáki Tésztaüzemből érkezik. – Biozöldséget és -gyümölcsöt is árulunk, és hamarosan kaphatók lesznek 100 százalékban természetes alapanyagokból készülő kozmetikumok, valamint környezetkímélő tisztítószerek is – fejti ki.
És hogy mégis miben viszik haza az árut a vevők egy csomagolásmentes boltból? A maguk által hozott tárolókban: üvegekben, dobozokban, esetleg az üzletben kapható kis vászonzsákokban. A tejet, a joghurtot üvegekben árulják, az első vásárlás alkalmával üvegdíjat kell fizetnie a vevőnek, legközelebb pedig elég, ha visszahozza az üreset. Az élelmiszerek többsége kimérve kapható, így a pazarlás is csökken. Ez már csak azért sem mellékes, mert felmérések szerint Magyarországon egy fő évente száznyolcvan kiló ételt dob ki a szemétbe.
Melinda szerint bár szerencsére egyre többen törekszenek arra, hogy kevesebb hulladékot termeljenek, még mindig sokan vannak, akik a kényelmük miatt nem foglalkoznak azzal, hogy a tengerek, az óceánok tele vannak szeméttel, hogy a halak műanyagot esznek, és még az ivóvizünkben is műanyagszemcsék találhatók.
– Meglepő módon a Ligeti Boltba leginkább fiatalok járnak. Pedig a húszasok-harmincasok már nem emlékezhetnek azokra az időkre, amikor az élelmiszerboltokban még nem járt a gyümölcshöz, a péksüteményhez eldobható műanyag zacskó, és kimérve árulták a sajtot és a szalámit is – részletezi.
Nem a Ligeti az első csomagolásmentes bolt Magyarországon, 2015-ben nyílt egy kis üzlet Budaörsön, ám egy év múlva be is zárt. – Szigorúak a szabályok. Külföldön például léteznek olyan csomagolásmentes boltok, ahol a mosószereket, a kozmetikumokat is nagy adagolótartályokból vásárolhatják a vevők, nálunk azonban e termékeket nem lehet utántölteni, a kozmetikumokat pedig nem érheti levegő. Magyarországon nem könnyű csomagolásmentesen vásárolni. Egyelőre a folyamat elején tartunk, de például a szelektív hulladékgyűjtés is nagy lépést jelent a környezettudatos életmód felé – mondja.
Melindát már többen megkeresték az elmúlt években, hogy ők is szeretnének csomagolásmentes boltot nyitni. Melinda annak örülne, ha egyre több ilyen üzletben vásárolhatnának az emberek. Valamint ha sokan felismernék: mindenkinek tennie kell azért, hogy a környezetünket megóvjuk a világot elárasztó szeméttől.
És hogy miként gondolkodnak a hulladékmentes életmódról külföldön? Franciaországban például 2016-ban betiltották az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazását, az intézkedés az összes kereskedelmi szektorra vonatkozik, kis boltokra és nagy áruházakra egyaránt érvényes.
Ljubljanában tíz év alatt a tízszeresére nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Szlovénia fővárosa 2016-ban elnyerte az Európa zöldfővárosa címet, ugyanis már akkor csaknem 50 százalékos hulladék-újrahasznosítási rátával büszkélkedhetett. Azóta célul tűzték ki a teljes hulladékmentességet.
Ez Svédországban már majdnem meg is valósult, ugyanis a szemét 99 százalékát újrahasznosítják. Egy részéből alapanyagokat és termékeket, más részéből biogázt állítanak elő, több mint a feléből pedig elektromos áramot termelnek. Sőt a svédeknek már nem elég a saját szemetük, néhány éve külföldről is importálnak hulladékot.
