Spórolunk az óraátállítással?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hét utolsó napján egy órával vissza kell állítanunk az óráinkat. Hogyan terheli meg az átállás a szervezetünket, és tényleg spórolunk vele?

tt
2012. 10. 26. 14:25

Nő az áramfogyasztás

Uniós kimutatások alapján az energiamegtakarítás mellett több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás – áll a Mavir honlapján. A téli időszámításra történő átállás az éjszakai szórakozóhelyek számára is jól jön, még ha csak plusz egy órát is nyernek a vendéglátósok. A Mavir közleménye viszont nem tér ki arra, hogy a korai sötétedésből adódóan mennyivel több energiát használ fel egy átlagos háztartás. Gondoljunk csak bele, egy esős, ronda hétvégén mennyivel többen maradnak otthonukban, olvasással, internetezéssel, tévézéssel (ergo minden olyan tevékenységgel, amihez áram kell) töltve a szabadidőt, ráadásul mindehhez hozzávehetjük az egyre növekvő sötét időszakból adódó plusz áramfogyasztást.

Átlagosan négy napig tart a csoda

Nem borítja meg a MÁV-ot az átállás.

A Budapest–Debrecen–Nyíregyháza-vonalon a Debrecenből Budapestre 2.37-kor induló sebesvonat és a  Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon a 2.46-kor, Lajosmizséről Budapestre induló személyvonat megvárja a téli időszámítás szerinti indulási időt.

Nemzetközi vonatközlekedés:

A Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalon a Muntenia nemzetközi gyorsvonat a téli időszámítás szerint indul Lőkösházáról 3.15-kor. A vonat Lőkösházán megvárja a téli időszámítás szerinti indulási idejét, amíg a
Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon közlekedő Beograd nemzetközi gyors Kelebián várja meg a téli időszámítás szerinti indulási idejét, és 3.21-kor indul tovább.

A MÁV gondol a hosszú hétvégét ledolgozókra is, így október 27-én szombaton a pénteki menetrend szerint – pluszkocsikkal – közlekednek a vonatok.

A Volán-társaságoknak nem lesz úton lévő buszjáratuk, a BKV éjszakai járatainak változásáról itt olvashat bővebben.

Egyénileg változik, hogy ki hogyan reagál az óraátállításra, ami – egészségügyi szempontból egy külső beavatkozás a természetes bioritmusunkba – fejtette ki véleményét az MNO kérdésére Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő. Hasonlóan az időzóna átlépéshez, a legtöbb ember pár nap alatt megszokja az egyórás eltolódást. A nyári időszámításra való átállás, azaz az egy órával korábban kelés jobban megviseli még az átlagembert is, de komoly problémát nem okoz, legfeljebb azoknál, akikre pszichés alapon hathat a hír, hogy át kell állítani az órát.

A babákat nem érdekli

De mi a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akik szervezete a nyári időszámítás alatt állt be egy életritmusra? Azok a csecsemők, akik még nem tapasztalták meg az óraátállítást, a saját ritmusukban maradva egy órával előbb indítják a napot. A betegeknél sem okoz akkora stresszt, mint egy radikális időváltozás a szívbetegekre és a terhes nőkre, egyes rendszeresen szedett gyógyszereknél viszont kimondottan figyelni kell az átállásra – figyelmeztet a szakember.

Háziállataink nehezebben bírják az átállást: kutatások kimutatták, hogy a kutyáknál el kell még telnie jó pár napnak ahhoz, hogy a berögzült szokások átálljanak a téli időszámításnak megfelelő időpontokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.