Öt kihagyhatatlan túralehetőség a Zemplénben + videó

Magyarország északkeleti sarka tele van csodálatos helyekkel. Erdőrengetegek, völgyek, várromok, kastélyok, történelmi városok, folyók és nem utolsósorban hazánk leghíresebb borvidéke vonzza a turistákat – olvasható a CsupaSport.hu cikkében.

Boldogkõváralja, 2020. augusztus 27. A XIII. században épült boldogkõi vár. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László Fotó: Molnár-Bernáth László

1. Sárospatak

Kezdjük a Rákóczi-várral, hiszen Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt reneszánsz épülete. A teljes renoválása az 1960-as években történt, azóta meghatározó turisztikai látványosság. A Rákóczi-vár látható az 500 forintos hátulján. 

A városban érdemes megnézni a Makovecz Imre tervezte épületeket. 

Kiemelkedik a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára, amelyet a világ egyik legszebbjeként tartanak számon.

 A Rákóczi-vár mellett álló több évszázados, végső pusztulás előtt álló trinitárius kolostor helyreállítása volt Makovecz Imre nagy feladata. 

A Bodrog Áruház és a Művelődés Háza is az ő tervei szerint épült, s ha valaki a városban jár, a Református Iskolamúzeumot is érdemes megnéznie. Sárospatakért végzett munkája elismeréseként 2007-ben díszpolgári címet kapott Makovecz Imre, akinek utolsó, a városhoz köthető munkája a 2009-ben átadott Végardó Fürdő szárnyas kapui voltak.

2. Végardó–Széphalom

Végardón a piros keresztet kövessük, s hamar egy látványos gejzírkúppal találkozunk. A Malomkő Tanösvényen továbbhaladva elérünk a Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbányához. 

A 324 méter magas Megyer-hegy az egykori bánya fejtési gödrében alakult ki, mára közkedvelt kirándulóhely. 

Innen a piros négyzetet követve eljutunk Károlyfalvára, majd a kék és zöld jelzésen felfelé haladva Széphalomra érünk, itt található a Magyar Nyelv Múzeuma.

A múzeum az anyanyelvi kultúrát közvetíti, bemutatva a magyar nyelv történeti útját, a nyelvtudomány eredményeit, a nyelvek és nyelvváltozatok egymásra kifejtett hatását. Saját és más közgyűjtemények anyagaira alapozva állandó és időszakos kiállítások, kutatások, közművelődési lehetőségek helyszíne. A múzeumtól célszerű busszal továbbmenni Füzérre, a vár alatt sok szálláslehetőséget lehet találni, de a közeli Füzérkomlóson is pihenhetünk.

3. Füzér–Hollóháza–Nagy-Milic

Ha már a füzéri várnál vagyunk, nem lehet kihagyni a megtekintését. A középkori épület vulkanikus eredetű hegyen áll, történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Mára felújították, csodaszép látványt nyújt, ráadásul kivételes a panoráma.

Az Országos Kéktúra szakasza ezen az útvonalon halad, így érdemes megtenni a Hollóháza–Nagy-Milic szakaszt. A Zempléni-hegység ezen a ponton emelkedik a legmagasabbra, nem mellékesen a Nagy-Milic egyfajta vízválasztó: néprajzi határ is, ahol a magyar és a szlovák nyelvterület érintkezik.

4. Pálháza–Regéc

Nagy-Milicről húsz kilométeres buszút vezet Pálházára, ahonnan folytathatjuk a túránkat. Pálházáról kisvasúttal utazhatunk Rostallóig. Mivel ez az ország egyik legszebb és legfelkapottabb kisvasútútvonala, érdemes előre jegyet venni.

Különlegessége az egyre szűkülő völgyben vezető útvonal, amely Kőkapu megállónál sziklába vájt alagúton halad át egy szép fekvésű vadászkastély alatt.

 Rostallótól a sárga, kék, zöld közös jelzést kövessük egészen a regéci várig. Itt sok szálláslehetőség van, de a közeli Mogyoróska is jó opció lehet a pihenésre.

5. Mogyoróska–Boldogkőváralja

Mogyoróskáról a kék jelzés mentén haladva elérünk Boldogkőváraljára, ahol a boldogkői várat nézhetjük meg. Az évek során felújították, így többek között megtekinthető a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, amelyet egykor a pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.

Boldogkőváralján válogathatunk a szálláslehetőségek közül, ám érdemes autóval vagy busszal átugrani a közeli Vizsolyra, ahol felkereshetjük a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontot és a Mézmúzeumot. Innen tovább utazhatunk Göncre, ahol nem szabad kihagyni a Huszita-házat. 

Az épület a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén áll, amely régen az észak-déli kereskedelmi és hadi főút volt.

 A Huszita-ház udvara és a hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják meg, amely magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. 

Ezek a jellegzetes hosszú telkek és rajtuk az egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek kontyoltak, és szinte valamennyi alápincézett. A tájházban őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát is.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Boldogkőváralja, 2020. augusztus 27. (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)