Fedezzük fel a hazai várakat túrázással!

Magyarországon rengeteg vár várja a látogatókat – egy részük kicsinosítva, megfelelve a modern követelményeknek, máshol viszont már csak a romok utalhatnak a hajdani nagyságra – olvasható a CsupaSport cikkében.

Forrás: CSUPASPORT2021. 11. 14. 9:40
Füzér, 2021. május 5. A XIII. század elején épült füzéri vár. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László Fotó: Molnár-Bernáth László
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban hozzávetőlegesen kétszáznyolcvan vár található, de a pontos adatot talán csak nagyon kevesen tudják, mert először is tisztázni kellene a vár fogalmát. Néhány évvel korábban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon „csupán” 103 várt találhattunk, mert egyesek szerint csak az alapvetően katonai célból épített, összetett védelmi pontokat lehet várnak nevezni, míg mások az ellenséges támadás kivédésére szolgáló, kézzel felhúzott építményt tekintik várnak. Utóbbit figyelembe véve ide sorolandó például a földvár, a bástyás rendszer, az erőd, a sánc, a tábori erődítmény, a várkastély, a korabeli palánk és még megannyi féle-fajta. Fontos, hogy az eltérő típusok nem egymásból adódó fejlődési lépcsők részei, hanem általában a földrajzi lehetőségekhez, nyersanyagokhoz viszonyított változatok, amelyeket az adott kor és hadi kultúra elvárásainak megfelelően alakítottak ki.

Salgó vára (Fotó: MTI/Komka Péter)

Magyarországon az emberek leginkább a kővárakat, várkastélyokat, azok közül is az épen maradt, esetleg felújított épületeket részesítik előnyben, talán mert kiépített útvonal is vezet a célhoz, míg számos rom vagy éppen csak egy fennmaradt falrészlet felkutatásához túrázni szükséges.

A XIII. század elején épült füzéri vár (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)

A hatvanas években az Országos Kéktúra a nyomvonalába eső valamennyi megmaradt várat érintette, Szádeczky-Kardoss Géza az elmúlt évtizedekben számos magyarországi várat felkutatott, az odavezető útvonalak rögzítésére, a túrázók tájékoztatására különböző túramozgalmakat szervezett, tájékoztató füzeteket írt.

Az elsők között a Baranya Megyei Természetjáró-szövetség szervezte meg a Baranyai várak pontszerző túramozgalmat, de a Várak a Börzsönyben és a Várak a Mátrában mozgalmat már én hoztam létre – kezdte a 70 esztendős Szádeczky-Kardoss Géza. – Az évek alatt a bejárt útvonalakat egy füzetbe összegyűjtöttem, az érintett várról megtalálható tíz, húsz, harminc sor elolvasása támpontot és segítséget nyújt a túrázónak a hely megtalálásában.

A rendszerváltás után megszűntek a túraegyesületek, vagyis inkább átalakultak, és a teljesítménytúrák kerültek előtérbe. Akkoriban azonban a minél több kilométer megtétele helyett a várak felkutatása jelentette a teljesítményt. Márpedig egyes helyekre csak megfelelő tájékozódással lehet eljutni.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: A füzéri vár és látképe (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.