Hazánkban hozzávetőlegesen kétszáznyolcvan vár található, de a pontos adatot talán csak nagyon kevesen tudják, mert először is tisztázni kellene a vár fogalmát. Néhány évvel korábban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon „csupán” 103 várt találhattunk, mert egyesek szerint csak az alapvetően katonai célból épített, összetett védelmi pontokat lehet várnak nevezni, míg mások az ellenséges támadás kivédésére szolgáló, kézzel felhúzott építményt tekintik várnak. Utóbbit figyelembe véve ide sorolandó például a földvár, a bástyás rendszer, az erőd, a sánc, a tábori erődítmény, a várkastély, a korabeli palánk és még megannyi féle-fajta. Fontos, hogy az eltérő típusok nem egymásból adódó fejlődési lépcsők részei, hanem általában a földrajzi lehetőségekhez, nyersanyagokhoz viszonyított változatok, amelyeket az adott kor és hadi kultúra elvárásainak megfelelően alakítottak ki.
Fedezzük fel a hazai várakat túrázással!
Magyarországon rengeteg vár várja a látogatókat – egy részük kicsinosítva, megfelelve a modern követelményeknek, máshol viszont már csak a romok utalhatnak a hajdani nagyságra – olvasható a CsupaSport cikkében.
Magyarországon az emberek leginkább a kővárakat, várkastélyokat, azok közül is az épen maradt, esetleg felújított épületeket részesítik előnyben, talán mert kiépített útvonal is vezet a célhoz, míg számos rom vagy éppen csak egy fennmaradt falrészlet felkutatásához túrázni szükséges.
A hatvanas években az Országos Kéktúra a nyomvonalába eső valamennyi megmaradt várat érintette, Szádeczky-Kardoss Géza az elmúlt évtizedekben számos magyarországi várat felkutatott, az odavezető útvonalak rögzítésére, a túrázók tájékoztatására különböző túramozgalmakat szervezett, tájékoztató füzeteket írt.
Az elsők között a Baranya Megyei Természetjáró-szövetség szervezte meg a Baranyai várak pontszerző túramozgalmat, de a Várak a Börzsönyben és a Várak a Mátrában mozgalmat már én hoztam létre – kezdte a 70 esztendős Szádeczky-Kardoss Géza. – Az évek alatt a bejárt útvonalakat egy füzetbe összegyűjtöttem, az érintett várról megtalálható tíz, húsz, harminc sor elolvasása támpontot és segítséget nyújt a túrázónak a hely megtalálásában.
A rendszerváltás után megszűntek a túraegyesületek, vagyis inkább átalakultak, és a teljesítménytúrák kerültek előtérbe. Akkoriban azonban a minél több kilométer megtétele helyett a várak felkutatása jelentette a teljesítményt. Márpedig egyes helyekre csak megfelelő tájékozódással lehet eljutni.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: A füzéri vár és látképe (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A német szurkolók köszönetet mondtak Orbán Viktornak
Putyin interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be
Most jött: tömegbaleset Budapesten, megbénult a közlekedés, roncsok amíg ellátni
Folyamatosan menekül a sajtó elől Magyar Péter + videó
Dávid Petra alaposan megmondta a véleményét
Így reagált Debrecen polgármestere Magyar Péter abszurd igényeire
Valóra vált rémálom, amit a borsodi edzőteremben műveltek egy kislánnyal
„Rafa nagysága ennél többet érdemelt volna” – David Ferrernél kiverte a biztosítékot Nadal búcsúztatása
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Szélsőbaloldali marxista bábáskodott Magyar Péter országjárásának elindulása felett
Újabb eljárás indult Magyar Péter ellen
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát