A kormánykoalíciót vezető Konzervatív Párt a harmadik helyre szorult a legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Munkapárt mögött. A toryk 23,93 százalékot kaptak, és tizenkilenc EP-képviselőjük lesz, héttel kevesebb, mint eddig. A Labour húszra növelte EP-mandátumai számát, a voksok 25,4 százalékát begyűjtve.
Az előző, 2009-es EP-választást a konzervatívok 27,7 százalékos szavazataránnyal megnyerték, a UKIP 16,5, a Munkapárt 15,7 százalékot kapott.
A Liberális Demokraták 2009-ben a szavazatok 13,7 százalékát szerezték meg, vagyis azóta gyakorlatilag megfeleződött szavazótáboruk.
Az idei választás nyomán EP-képviselet nélkül maradt a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt, amely öt éve két mandátumot szerzett.
A UKIP a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező bevándorlók tömegére helyezte idei EP-választási kampányának fő hangsúlyát. A párt vezetője, Nigel Farage a minap az egyik londoni kereskedelmi rádió interjúműsorában kijelentette: „teljes joggal aggódhatna bárki” Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába „hirtelen románok egy csoportja költözne”.
Farage, akinek nyilatkozatát több kormánypárti és ellenzéki politikus rasszistának bélyegezte, később igyekezett pontosítani kijelentését, mondván: nem a román munkavállalókat akarta megsérteni, hanem elsősorban a bevándorlással járó bűnözési hullámra kívánta felhívni a figyelmet.
A BBC televízió Newsnight című esti politikai magazinműsorában, az EP-választások előtt közvetlenül azonban ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorláshoz kapcsolható legnagyobb bűnözési probléma „Romániából ered”.
A februári adatok szerint 2013 szeptemberéhez viszonyítva a bevándorlók száma 40 százalékkal nőtt.
A holland euroszkeptikusokat nézve a pártok versenyében csak a negyedik helyen végzett a Geert Wilders vezette idegengyűlölő, szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV).
