Vadászati emlékhely Karapancsán

Sorozatunk utolsó állomása a Frigyes főherceg kastélyaként is emlegetett karapancsai kiskastély.

Az épület felújítását 2003-ban kezdték meg, 2005-től pedig vadászattörténeti emlékhelyül szolgál. A kiállításon erdészet- és helytörténettel, a nagyvadvadászati kultúrával, valamint annak történelmi hagyományaival ismerkedhetünk meg. A műemlékileg védett kis vadászkastély Hercegszántótól nem messze, a karapancsai majorság területén várja a vadászati kultúra és történelem iránt érdeklődőket.

A tematikus tárlat az épület nyolc termében, továbbá folyosóin tekinthető meg. A bemutatóhelyen az elmúlt két évszázadban a majorság területén elejtett három világrekord gímszarvas agancsának másolatán kívül számos fejedelmi vadászatokról készült fotó és trófea is szemrevételezhető. A látogató az uradalmon végzett erdészeti, halászati és mezőgazdasági tevékenységekről is többet tudhat meg, emellett a főhercegi birtokkal és családdal, a terület nemzetiségeivel, valamint vadászati emlékekkel is megismerkedhet. A kiállítás március 15-től augusztus 20-ig, péntektől vasárnapig 10 és 14 óra között látogatható, illetve szeptember 1-jétől előzetes bejelentkezés alapján – közölte honlapján az üzemeltető.

A Gemenc Zrt. múltidézéséből kiderült, hogy a karapancsai kiskastély építését Albrecht főherceg megbízására kezdték el 1879-ben, majd fia, Frigyes főherceg fejezte be 1896-ban. Karapancsa a bellyei uradalom részét képezte, amelyet Albrecht szervezett mintagazdasággá; többek között világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást, amelynek az uradalom mérete, a terület természetföldrajzi változatossága és a vadfajok száma igencsak kedvezett.

Bár a szarvas a XVIII. század végéig még ritkának számított, a farkasok elleni irtó hadjáratok és a hullámtéren kívüli erdősültség csökkenése miatt elkezdtek bevándorolni a térségbe, a vadgazdák szakszerű gondozása és a színvonalas erdőgazdálkodás révén pedig egyedszámuk megnövekedett: aki szarvast akart lőni, annak a bellyei uradalomba kellett mennie. Az uradalomban a fejedelmi vadászatok igazán Albrecht főherceg halála (1895) után váltak divattá a birtok új ura, Habsburg Frigyes vadászat iránti szenvedélyének köszönhetően.

Legendás fejedelmi vadászatain megfordult Széchenyi Zsigmond gróf, I. Ferenc József király és II. Vilmos német császár. Frigyes vadászvendégeit kastélyokban és vadászházakban szállásolta el, de mivel azok 1903-ban kicsinek bizonyultak, új vadászkastélyt építtetett Karapancsán, amely 1910-re készült el. Az I. világháború eseményei miatt ebben az évben vadásztak itt utoljára a közép-európai fejedelmek, a trianoni béke utána a bellyei uradalom kettészakadt, karapancsai része Magyarországon maradt.

A II. világháború után a karapancsai nagy kastélyban a határőrség rendezkedett be, míg a kis kastélyban tiszti lakásokat alakítottak ki. Az 1990-es évek közepétől a terület a Gemenc Zrt. tulajdonába került, és a XXI. század elejére világviszonylatban is kiemelkedő minőségű gímszarvasállomány népesítette be.