Csúnyán elszámolta magát a Tisza, ha a paksi szakítással büntetné az oroszokat

Teljesen eltérő súllyal esne latba az orosz kivitelezőnél és a magyar gazdaságban, ha idő előtt felbontanák a paksi bővítés szerződését.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója tudja, milyen jogi lépéseket kell tenni szerződésbontás esetén Fotó: Mike Kireev Forrás: atommedia.online

A világpiaci számok tükrében mérsékelt lenne az orosz veszteség

A nemzetközi nukleáris építési piac szerkezete alapján a következő számokat érdemes megismerni Hárfás Zsolt szerint. Világszerte 93 atomerőművi blokk áll építés alatt: ezek közül 62-t a technológiaszállítók a saját belső piacukon valósítanak meg – ezen a téren Kína vezet 38 hazai fejlesztésű egységgel –, 31 blokk pedig külföldi megrendelésre épül. Az exportpiacon a Roszatom részesedése 87 százalékos, miután a 31 külföldi beruházásból 27-et az orosz vállalatcsoport kivitelez.

Az oroszországi fejlesztésekkel együtt a vállalat összesen 45 blokk építésében vesz részt. Külföldön 25 nagy teljesítményű, VVER típusú egységet építenek: Indiában, Törökországban és Egyiptomban négy-négy, Kínában három, Iránban pedig két blokk kivitelezése zajlik. Magyarország a két VVER-1200-as egységgel Bangladessel, Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal tartozik egy súlycsoportba, amelyeknél szintén két-két ilyen reaktor szerepel a megvalósítási listán, Üzbegisztánban kiegészülve két kisebb, RITM típusú blokkal. Oroszországon belül további 18 egység épül, a hagyományos nagy reaktoroktól az úszó erőműveken át a gyorsneutronos típusokig.

A két paksi blokk tehát a Roszatom jelenleg épülő külföldi állományának alig hét, a teljes építési portfóliójának pedig alig több mint négy százalékát teszi ki.

– A középtávú szerződésállományhoz viszonyítva még kisebb az arány. A folyamatban lévő 27 külföldi építkezésen felül hat országban további 17 blokkról született már kormányközi megállapodás, a belföldi tervekben pedig 19 újabb egység szerepel. Ez együttesen 81 blokkból álló projektportfóliót jelent, miközben a vállalat további 15 országban 51 lehetséges külföldi reaktor szerződéses előkészítésén dolgozik, és Indonéziával is megállapodott úszó atomerőművekből származó villamos energia szállításáról – sorolta a számokat a szakértő.

Szűkös a nyugati kivitelezői kapacitás

Egy esetleges szerződésbontás után a nyugati technológiára való átállás sem lenne zökkenőmentes, az atomiparban ugyanis a reaktortípusok megléte mellett a tényleges gyártói kapacitás és a kiépített beszállítói lánc a döntő tényező – ezt korábban már részletesen elemeztük. Hárfás Zsolt most arra is rámutatott:

a meghatározó nyugati vállalatok közvetlen külföldi kivitelezési állománya jelenleg töredéke az orosznak.

A francia EDF külföldön mindössze két EPR blokkot épít a brit Hinkley Point C erőműben, a hazai piacára tervezett hat új EPR2 egység közül pedig az első, Penly telephelyre szánt reaktor kivitelezése várhatóan csak 2029-ben indul el. Az amerikai GE Vernova–Hitachi a kanadai Darlingtonban épít egy 300 megawattos kis moduláris reaktort, az Egyesült Államokban pedig 2026 szeptemberében kapott építési engedélyt egy hasonló egységre a Clinch River telephelyen.

Az amerikai Westinghouse esetében a 2026. októberi adatok szerint Kínában 14, az AP1000-es technológiai családba tartozó blokk épül, ezek azonban már a helyben továbbfejlesztett CAP1000-es konstrukcióra épülnek, teljes egészében kínai beruházói és kivitelezői háttérrel. Lengyelországban három, Bulgáriában két AP1000-es egység előkészítése zajlik, de a tényleges építkezés még egyik helyszínen sem kezdődött el. A Roszatom piaci előnyét az adja, hogy az uránbányászattól és az üzemanyaggyártástól a főberendezések előállításán és a finanszírozáson át a leszerelésig a teljes iparági vertikumot egy kézben tartja.

Magyarországnak több ezer milliárd forintba kerülne a szakítás

Vagyis a Roszatom a 81 blokkos megrendelésállománya mellett könnyen túltenné magát a magyarországi projekt kiesésén, Magyarország számára a szerződés felmondása súlyos pénzügyi és gazdasági veszteséget okozna. A paksi bővítés a 2026. februári első betonöntéssel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint is hivatalosan építés alatt álló atomerőműnek minősül, a főberendezések gyártása és a helyszíni munkálatok pedig előrehaladott állapotban vannak.

Intő példa a finn Hanhikivi-1 atomerőmű esete, amelynél a Fennovoima konzorcium 2022-ben politikai okokból, egyoldalúan mondta fel a paksihoz hasonló, VVER-1200-as blokk építésére kötött szerződést. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbírósága 2026 októberében kimondta, hogy a finn fél szerződésbontása jogszerűtlen volt, az ügy pedig évekig tartó, milliárd eurós nagyságrendű nemzetközi jogvitákhoz és elszámolási eljárásokhoz vezetett.

Magyarország esetében a pénzügyi kockázat ennél is nagyobb, mivel a paksi projekt jóval előrehaladottabb fázisban jár, mint a finn beruházás volt a leállításakor.

Egy egyoldalú szerződésbontás esetén az eddig kifizetett és beépített, mintegy ezermilliárd forintos nagyságrendű ráfordítás elveszne, emellett az orosz fél több milliárd eurós kártérítési követeléssel léphetne fel a már legyártott berendezések és az elmaradt haszon miatt. A közvetlen pénzügyi bukáson túl az új alaperőművi kapacitás kiesése tartós és drága áramimportra kényszerítené az országot az ipar villamosítása és az adatközpontok növekvő energiaigénye idején, vagyis a politikai alapú szakítás árát végső soron a magyar költségvetés és a hazai fogyasztók fizetnék meg.