Állandósultak a rendőrség fokozott ellenőrzései

Rendkívüli jogintézmény általános gyakorlatban: tényleg jó, ha a járőr konkrét ok nélkül vegzálja a polgárokat?

Az igazoltatás alapjában véve célhoz kötött, ami azt jelenti, a rendőrnek elszámoltathatónak kell lennie, hogy az adott időpontban és helyen miért pont azt a személyt ellenőrzi – mondta lapunk kérdésére Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Hozzáfűzte, az illető feltartóztatása, személyazonosságának felfedése, ruházatának esetleges átvizsgálása tudniillik beavatkozás a magánszférájába. – A rendőrség mostani gyakorlata ezt a garanciát iktatja ki – hangsúlyozta a jogász. Egyúttal felidézte, a strasbourgi bíróság egy korábbi brit esettel kapcsolatban kimondta, az ilyen, a szükségesség követelményét mellőző igazoltatási felhatalmazás az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

A Magyar Helsinki Bizottság egyik 2013-as ügye szintén Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van. Ügyfelük ruházatát a Sirály nevű terézvárosi klubban vélhetően csak azért vizsgálták át az egyenruhások – fokozott ellenőrzésre hivatkozva –, mert kétségbe vonta az ott folyó razzia okszerűségét. Akkor egyébként csak helyi szinten rendelték el a fokozott ellenőrzést, és csak rövid időre.

Hivatkozott az ombudsman a már említett levelében – amit a Helsinki Bizottság beadványára küldött – a fokozott ellenőrzések ideiglenességére is. Székely László azt írta, „valóban sor szokott kerülni a fokozott ellenőrzés egész ország területére kiterjedő elrendelésére is, azonban ezek ritkán fordulnak elő”. 2014-ben ez még valóban így volt. 2015 óta viszont senki nem kifogásolta a folyamatosan fenntartott fokozott ellenőrzést – közölte az alapjogi biztos hivatala.

Székely László egyébként nem osztotta a jogvédő szervezet azon aggodalmát, hogy a fokozott ellenőrzés korlátok nélküli eszköz a rendőrök kezében, mert – ahogy az ombudsman írta – elrendelése esetén is érvényesül a szükségesség és arányosság követelménye, amit ha egy egyedi esetben megsért a hatóság, mód van a jogorvoslatra.

A Magyar Helsinki Bizottság egyébként nem utasítja el ab ovo a fokozott ellenőrzés intézményét, melyre szükség lehet például egy bankrablás után, abban a körzetben, ahol az elkövetők lehetnek. Ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy jelenleg nem a rendeltetésének megfelelően, hanem a jogi garanciák megkerülésére használják – szögezte le Kádár András Kristóf.

Múlt héten hozta nyilvánosságra Hadházy Ákos a rendőrségnek azt a határozatát, amely elutasította egy konkrét esetben tett panaszát. Az LMP társelnöke azt kifogásolta, hogy tavaly szeptemberben egyenruhások igazoltatták és motozták meg őt és a német RTL stábjának tagjait, amikor Felcsúton forgattak. A rendőrök az eljárás során a fokozott ellenőrzésre hivatkoztak. Mint lapunk beszámolt róla, az intézkedéssel kapcsolatban azt a képtelen érvet is előhozták, mely szerint „komoly relevanciával bír az a tény is, hogy a panasz tárgyát képező időszakban terrorveszélyhelyzet bekövetkeztétől lehetett tartani”. Hadházy Ákos a rendőrségi válasszal kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott: „Aki ezt a határozatot írta, vagy hülye, vagy hülyének néz mindenkit, vagy azt demonstrálja, hogy bármit megtehet.”