Állandósultak a rendőrség fokozott ellenőrzései

Rendkívüli jogintézmény általános gyakorlatban: tényleg jó, ha a járőr konkrét ok nélkül vegzálja a polgárokat?

Több mint egy éve mindennapos gyakorlattá vált Magyarországon az országos rendőrfőkapitány által elrendelt fokozott ellenőrzés. Az ország egész területére érvényes jogintézmény célja a hivatalos tájékoztatás szerint „a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása”. Legutóbb 2016. október 1-jén 0 órától rendelték el a fokozott ellenőrzést, ami január 31-én éjfélig van érvényben.

Tehát – elsőre úgy látszik – rendkívüli jogintézményről van szó, amit szükség esetén akár országosan vagy több megyére kiterjedően is elrendelhet az országos főkapitány. A fokozott ellenőrzés 2015 októbere óta állandósult az országban. „Ez a rendőri intézkedési forma a rendőrség napi rendes működésének hatékony végrehajtását szolgálja” – állítja az ORFK, de ennek ellentmondani látszik, hogy a rendőrség működését szabályozó törvény nem alapállapotként tekint rá, külön el kell rendelni, meghatározott okok miatt, méghozzá a legfelső szinten. Neve is erre utal: fokozott – értelemszerűen kivételes helyzet, nem a napi rendes működés része. A rendkívüliséget az alkotmányosság is megkívánná, a fokozott ellenőrzés tudniillik alapjogokat is érint – ez utóbbit Székely László ombudsman is rögzítette egy 2014-ben kelt levelében.

Érthető társadalmi igény, hogy a járőr ne vonhasson intézkedés alá válogatás nélkül – vagy rosszabb esetben önkényes válogatás alapján – járókelőket, ne pakoltathassa ki a zsebeket, és ne kutathasson át egy autót anélkül, hogy erre konkrét oka volna. Ám mint látható, a rendőrség mostanra rendszert csinált a fokozottságból.

Megkérdeztük, hogy a döntés hátterében a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy a megnövekedett terrorveszély áll-e, de az ORFK lapunknak küldött válaszában egy szót sem ejtett a terrorról. Mint írták, a fokozott ellenőrzés nem kapcsolódik rendkívüli jogrendhez sem. Ellenben „a közrendvédelmi, a bűnügyi és a közlekedésrendészeti feladatokhoz” igen. A fokozott ellenőrzés elrendelésekor kiadott hatósági közleményekben indoklás gyanánt „a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása” szokott szerepelni. Kérdésünkre, hogy erre miért van most szüntelenül nagyobb szükség, mint korábban, amikor nem volt folyton fokozott ellenőrzés, a rendőrség nem válaszolt. Azt is hiába kértük, fejtsék ki, mit is jelent pontosan például a jogsértő cselekmények megelőzése, valamint hogyan valósul meg ez a gyakorlatban. A fokozott ellenőrzés közel 16 hónapjának eredményeiről is meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak; mindössze annyit írtak, „alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a közbiztonság a 2016-os évben is kiegyensúlyozott volt”.

Az igazoltatás alapjában véve célhoz kötött, ami azt jelenti, a rendőrnek elszámoltathatónak kell lennie, hogy az adott időpontban és helyen miért pont azt a személyt ellenőrzi – mondta lapunk kérdésére Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Hozzáfűzte, az illető feltartóztatása, személyazonosságának felfedése, ruházatának esetleges átvizsgálása tudniillik beavatkozás a magánszférájába. – A rendőrség mostani gyakorlata ezt a garanciát iktatja ki – hangsúlyozta a jogász. Egyúttal felidézte, a strasbourgi bíróság egy korábbi brit esettel kapcsolatban kimondta, az ilyen, a szükségesség követelményét mellőző igazoltatási felhatalmazás az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

A Magyar Helsinki Bizottság egyik 2013-as ügye szintén Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van. Ügyfelük ruházatát a Sirály nevű terézvárosi klubban vélhetően csak azért vizsgálták át az egyenruhások – fokozott ellenőrzésre hivatkozva –, mert kétségbe vonta az ott folyó razzia okszerűségét. Akkor egyébként csak helyi szinten rendelték el a fokozott ellenőrzést, és csak rövid időre.

Hivatkozott az ombudsman a már említett levelében – amit a Helsinki Bizottság beadványára küldött – a fokozott ellenőrzések ideiglenességére is. Székely László azt írta, „valóban sor szokott kerülni a fokozott ellenőrzés egész ország területére kiterjedő elrendelésére is, azonban ezek ritkán fordulnak elő”. 2014-ben ez még valóban így volt. 2015 óta viszont senki nem kifogásolta a folyamatosan fenntartott fokozott ellenőrzést – közölte az alapjogi biztos hivatala.

Székely László egyébként nem osztotta a jogvédő szervezet azon aggodalmát, hogy a fokozott ellenőrzés korlátok nélküli eszköz a rendőrök kezében, mert – ahogy az ombudsman írta – elrendelése esetén is érvényesül a szükségesség és arányosság követelménye, amit ha egy egyedi esetben megsért a hatóság, mód van a jogorvoslatra.

A Magyar Helsinki Bizottság egyébként nem utasítja el ab ovo a fokozott ellenőrzés intézményét, melyre szükség lehet például egy bankrablás után, abban a körzetben, ahol az elkövetők lehetnek. Ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy jelenleg nem a rendeltetésének megfelelően, hanem a jogi garanciák megkerülésére használják – szögezte le Kádár András Kristóf.

Múlt héten hozta nyilvánosságra Hadházy Ákos a rendőrségnek azt a határozatát, amely elutasította egy konkrét esetben tett panaszát. Az LMP társelnöke azt kifogásolta, hogy tavaly szeptemberben egyenruhások igazoltatták és motozták meg őt és a német RTL stábjának tagjait, amikor Felcsúton forgattak. A rendőrök az eljárás során a fokozott ellenőrzésre hivatkoztak. Mint lapunk beszámolt róla, az intézkedéssel kapcsolatban azt a képtelen érvet is előhozták, mely szerint „komoly relevanciával bír az a tény is, hogy a panasz tárgyát képező időszakban terrorveszélyhelyzet bekövetkeztétől lehetett tartani”. Hadházy Ákos a rendőrségi válasszal kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott: „Aki ezt a határozatot írta, vagy hülye, vagy hülyének néz mindenkit, vagy azt demonstrálja, hogy bármit megtehet.”