„Én dolgoztam Schmidt Máriánál, ott megtanultam, mi a fenyegetés”

Egész nap tárgyalták az Antall József Tudásközpont kirúgott dolgozójának ügyét.

Antall Péter pedig a megpofozgatását emlegette.

Szert Boglárka szerint jellemző, hogy nem az eseményt megosztó, erős testalkatú, határozott férfi kollégát állították pellengérre, hanem az alacsony, törékeny és fiatal „Editkét”, akit megalázó helyzetbe hoztak. A felperesnek meggyőződése, azért mondtak fel neki január végén, mert ő fentiekkel kapcsolatban a szervezeten belül nyíltan kiállt a vezetőség eljárásával szemben, felháborítónak tartotta, hogy egy lájkért kirúgással fenyegetőznek. Szerinte csak mondvacsinált ok az, amire a tudásközpont hivatkozott, azaz hogy az általa vezetett irodát beolvasztják egy másikba.

Alperes mindezt tagadja, állítják, már tervezték a szervezeti átszervezést, mivel az irodák augusztusban egy légtérbe költöztek, és úgy látták, a két egységnek egy vezető is elég. Ezzel kapcsolatban Antall Péter tanúvallomásában jócskán ellentmondásba keveredett önmagával. A tárgyaláson azt mondta, karácsonykor vetődött fel benne először, és csak január végén határozta el, hogy meg fog válni Szerttől. Erre felperes ügyvédei idézték két interjúját, melyekben Antall határozottan leszögezte, már novemberben döntött a felmondásról, csak nem akart karácsony előtt ilyet közölni.

A bíró nem engedte, hogy Antall kibújjon annak tisztázása alól, mikor született meg az elhatározás, nem fogadta el az olyan válaszokat, hogy novemberben „nem teljesen döntötte el”.  

– Miért ne mondhatnék most más, mint akkor? – fakadt ki végül a sokadik bírói visszakérdezésre Antall Péter.

– Mondhat, csak akkor én értékelni fogom a különböző előadásokat – tette világossá Halász, mire Antall odavetette a bírónak: „Hajrá!”

Ezt a kérdést tovább bonyolítja egy másik mozzanat. Antall Péter és ugyancsak tanúként kihallgatott felesége, Antall-Horváth Veronika egyaránt állították, hogy elégedetlenek voltak Szert Boglárka munkájával, mert „nem tudott megfelelően beszélni az emberekkel, és arrogáns volt” – de ezeket csak visszahallották beosztottaktól. Ennek ellentmondani látszik, hogy bár az irodavezető próbaideje október végén járt le, akkor mégis fenntartották a munkaviszonyát, illetve hogy januárban – már a botrány kirobbanása után – még új munkaszerződést is kínáltak neki. Pedig addigra Antallék szerint már a családjukat is ócsárolta Szert.

– Annak, hogy ócsárolta a családot, az lett a következménye, hogy felajánlottak neki egy új munkaszerződést? – kérdezte a bíró.

 – Igen – hangzott a nehezen értelmezhető válasz Antall-Horváth Veronika részéről.

Szert Boglárka egyébként a bíróságon is kemény kritikával illette volt munkáltatóját, Antall Pétert, akit teljesítmény nélküli embernek nevezett:

„nincsen diplomája, nincsen értékelhető nyelvtudása, még jogosítványa sincs. Csak több százmilliós költségvetés van, állami pénzekből”.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy Szert Boglárka távolról sem volt feddhetetlen munkavállaló, legfőképpen azért, mert rendszeres késő volt – ezt maga sem tagadta, és vallomásokból úgy tűnt, erre az AJTK-nál megpróbált egyfajta előjogot kiharcolni magának. Ennek ellenére mégsem ezért rúgták ki, felmondásában legalábbis csak az átszervezés szerepel. Antall szerint viszont ez is nyomott a latban, amikor arról kellett döntenie, az összevont irodák két vezetője közül melyik maradjon. Tény azonban, hogy a késésekért fél év múltán, már csak a botrány kezdetét követően adtak írásbeli fegyelmit. A felperes volt munkatársai úgy emlékeztek, más panasz is volt rá.

Abban viszont egyetértettek az alperes által tanúként idézni kért dolgozók, hogy szerintük az nem volt fenyegetés, mikor az igazgató azt írta, bárkinek aláírja a kilépő papírjait, aki felelőtlenül lájkolgat. Ragaszkodtak hozzá, ez csak annyit jelent, hogy aki akar, önként távozhat.

„Én dolgoztam Schmidt Máriánál a Terror Házában, és ott megtanultam, mi a fenyegetés”

– mondta egyikük.

A bíróság előtt „Editke” is azt vallotta, hogy nem érezte megalázónak vagy fenyegetőnek a „helybe jöttél a pofonért” kijelentést főnöke részéről, mert jóban vannak. Az alkalmazottak szerint azzal alapvetően nincs gond, hogy a munkáltató beleszól, mit kedvelhetnek a közösségi oldalakon, ha a személyes adatlapjukon fel van tüntetve a munkahelyük.

Ítélet nyár végére várható.

###HIRDETES2###