(1938. augusztus 26., 10. oldal)
Eladókat felveszünk
Megfiatalításra vár a kereskedelmi szakma
Az állami kereskedelemben csaknem százhatvanezren dolgoznak. A kereskedelmi dolgozók több mint a fele szakképzett és évről évre tovább növelik a képesítéssel rendelkező kereskedők számát. A beiskolázás már az idén is megtörtént, mégis több csemege vagy közért üzletben is találkozhatunk a felirattal: eladókat felveszünk.
Hogyan alakult a fiatalok jelentkezése a kereskedelmi szakmákban, milyen az elhelyezkedési lehetőség? Dr. Koszó Károlyhoz, a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályának vezetőjéhez fordultunk felvilágosításért.
– A tapasztalat az idén is azt mutatta, hogy a fiatalok legjobban az úgynevezett „finom szakmák” iránt érdeklődnek. Sokan kívánnak a fotóoptika, óra-ékszer, drogista, kirakatrendező és az állami szakmákban elhelyezkedni. De itt évente csak mintegy 150 érettségizett fiatal számára nyílik lehetőség. A másik szélsőség: néhány nehéz szakmára mindig kevés a jelentkező; ilyen a vegyi-festék, vaskereskedő és az élelmiszer-kereskedelem.
Örvendetes, hogy a fiatalok szemében ma már a kereskedelmi szakma becsülete nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt: Szombathelyen, Zala és Nógrád megyében például többszörös volt a túljelentkezés, Budapesten viszont a már említett szakmákon kívül például a zöldség-gyümölcs szakra kevésnek bizonyult a jelentkezés. Elhelyezési probléma eddig nem adódott. Annyi fiatalt vettünk fel, amennyinek helyet tudunk biztosítani a létesítendő boltokban, vendéglátóhelyeken. A statisztika ékesen bizonyítja, hogy erre a frissítésre nagy szükség van, mert a szakma elöregedett. Míg az iparban az 50 éven felüliek számaránya 17 százalék, a kereskedelemben 22 százalék, a 30 évesnél fiatalabbak aránya viszont az ipar 40 százalékával szemben csupán 31 százalék.
A kereskedelmi tanulók három év alatt kapják meg szakmunkás bizonyítványukat, az érettségizettek tanulóideje ennek a fele. A kereskedelem igyekszik minél több leány számára munkalehetőséget biztosítani: az idén például a felvett tanulók háromnegyed része lány. Számuk további növelésének előfeltétele – az új árusítási formák fokozása mellett – a kereskedelem további gépesítése, ami a fizikai munkát megkönnyíti. Nők számára ugyanis 20 kiló a megengedett súlymozgatási határ, az ipar pedig – a kereskedelem többszöri panasza ellenére – még ma is 70-80 kilós gyűjtőpalackban szállítja a bort, 36 kiló kannában a palackos tejet és a cukor, meg a liszteszsákok súlya is 50 kiló. Pedig 1500 közértben kizárólag nők dolgoznak, 900 kis közértben pedig egy-egy nő látja el a munkát. Sürgősen meg kell tehát valósítani a kisebb gyűjtő csomagolást.
