Mert a család a legfőbb szocializációs környezet az alapok szempontjából, viszont ha egy embergyereket farkastörvények szerint nevelnek, saját tapasztalatok és viszonyítási alapok nélkül, akkor ne csodálkozzunk azon, ha egyre hidegebbnek és veszélyesebbnek érezzük a társadalmat.
Nehéz ezt beismerni, s mivel önmagában a problémafelvetés is „támadásként” és mélységes pesszimizmusnak tűnik föl, maradnak a lesütött szemek és az alázatosság a hatalmasságok előtt, az instant mondatok az udvariatlan ügyintézőnek, az érzelemmentes arcok. A csend, amikor pedig beszélni kellene.
