Dzsudzsákék állítják meg a népességfogyást?

Elsőre úgy tűnik, van összefüggés a sportsikerek és a szaporulat között. Másodikra is?

Egy másik népszerű – bár legalább tudományosan is alátámasztott – példa, hogy amikor Dél-Afrika sikeresen megrendezte a futball-világbajnokságot, kilenc hónapra rá a vártnál csaknem ezerrel több kisfiú született az országban (arról persze lehet vitatkozni, hogy egy 55 millió lakosú országban ez statisztikailag mennyire releváns szám).

Minden jel arra mutat, hogy hatott az a tavalyi, Tedd meg anyu kedvéért címmel hozott szexkampány Dániában, melyben sürgették a fiatalokat, hogy örvendeztessék meg szüleiket egy unokával. A kampányhoz egy első blikkre viccesnek ható, ugyanakkor meglehetősen bizarr videó is készült.Részletek cikkünkben itt.

Ebben viszont semmi új vagy meglepő nincs – mondta Kapitány –, hiszen régi evolúciós tény, hogy az izgatottabb időszakok, mint például háborúk után, a természet valamilyen formában, talán hormonális ráhatással, megpróbálja helyrebillenteni a nemi egyensúlyt, hiszen a harcban elesettek jellemzően nagyrészt férfiak szoktak lenni. Vagyis eszerint az elmélet szerint a nagy társadalmi méretű traumák vagy éppen sikerek után arányaiban több fiúgyermek jön világra.

A Popular Science korábbi cikke szerint a háborúk esetén ennek lehetnek genetikai okai. Ők a brit Newcastle-i egyetem egy korábbi kutatását idézik, amely meglehetősen logikus és elegáns magyarázatot adott a jelenségre. Eszerint egy, a férfiakban aktív gén befolyásolja, hogy a férfi hímivarsejtjei milyen arányban hordozzák a Y és X kromoszómát. (Minél több az Y státuszú kromoszóma, annál több fiúgyermekre van esély, mert annál nagyobb valószínűséggel termékenyíti meg ilyen hímivarsejt a petesejtet). Emiatt a fiúgyermekek nemzésére való nagyobb esély örökletes tulajdonság. Így, ha egy háború során egy családban több katonakorú fiúgyermek is van, itt nagyobb az esély, hogy a család férfijai közül legalább egyvalaki élve tér vissza a frontról, mint azokban a családokban, ahol esetleg csak egy ilyen fiú van a lánytestvérek mellett. Ez az is jelenti, hogy azon túlélő férfiak aránya, akik nagyobb eséllyel nemzenek fiúgyermeket, az adott közösségben megnő, így pedig a fiú újszülöttek száma is nő majd a lányokéhoz képest. Hasonlóan tudományos elmélet azonban arra nincs, hogy a nagy, össznépi sikerek miként és miért befolyásolják a nemi arányokat.

Ugyanakkor a háborúk közben vagy után sem kell óriási arányú arányeltolódásra gondolni: eleve 4-5 százalékkal több fiú születik, mint lány. Ezen az arányon lökhet még egy picit egy háborús trauma vagy olyan siker- vagy felszabadultságélmény, mint az említett afrikai országé, miután hosszú évek munkája és rengeteg belpolitikai feszültség árán végül sikeresen meg tudott rendezni egy világbajnokságot. (Ott egyébként kicsivel több, mint fél százalékkal nőtt a fiú újszülöttek aránya a várthoz képest.)

Ha hazai párhuzamot keresünk erre a jelenségre, akkor pedig

nem a fociválogatott nyolcaddöntője, hanem inkább egy magyar olimpiarendezés lenne jó példa hasonlóra

– vélte a demográfus. Másrészt rengeteg más dolog is befolyásolja, hogy fiú vagy lány fogan-e meg, még az is, hogy balkezes vagy jobbkezes-e az apa, vagy hogy milyen tengerszint feletti magasságban történik a fogantatás. Így egy eufóriával járó sportsiker eleve csak egy lehet a sok tényező közül.

A születésszám alakulása pedig talán még összetettebb kérdés. Azaz sajnos hiába várjuk a demográfiai fordulatot a válogatott sikereitől, Dzsudzsákék hajrája önmagában ehhez nem lesz elég.