Túl vagyok az első „csöves” éjszakán Brazíliában. Május elején, amikor a szállásfoglalásaimat intéztem, a Németország – Egyesült Államok meccs előestéjére már nem volt elérhető áron – százezer forint alatt – szoba Recifében. Nem is csoda, hiszen a várost ellepték a német és amerikai turisták.
Különösebben nem estem kétségbe, gondoltam, ahol százezer szurkolónak jut fedél, ott én sem maradok a szabad ég alatt. Előre bejelentkeztem Csillag Peti kollégámnál a csak nevében ökonomikus hotelben, délelőtt határozottan besétáltam a főbejáraton, becsekkoltam Petinél, a szobájában várakozáson felül szabad ágy is akadt, délutánra pedig gond nélkül belaktam a szállót.
Nap közben látogatást tettünk a dzsungelben – nem tévedés, a Pernambuco Arénát negyven kilométerre a várostól húzták fel, a senki földjén. Hogy mi lesz a sorsa a vb után a harmadosztályú helyi csapattal, az már legyen a brazilok gondja. Sepp Blatternek biztosan lesz rá ötlete
Egy mexikói újságíró, Mauricio sietett a segítségünkre, ő fuvarozott minket a stadionhoz és vissza. Kedves, nyílt fickó, igazából az volt megdöbbentő, ahogy sajnálkozva beszélt Brazíliáról, mondván, odahaza, Mexikóban mennyivel jobb az élet. Arról nem is hallott, hogy fél évszázada még éhínség sújtotta a népét, amely jelentős részben Norman Borlaugnak köszönheti könnyebb életét. Borlaug egyébként közös pont Mexikó és Brazília történelmében, a nemesített növényekkel jelentős mértékben hozzájárult mindkét ország mezőgazdaságának fellendítéséhez. Magyarországról nézve döbbenetes adat, hogy egy évszázad alatt mindkét ország durván megtízszerezte a lakosságát, miközben mi szép lassan elfogyunk
De most hagyjuk a sorskérdéseket. Mauricio estebédre elhívott minket egy príma svédasztalos étterembe, ahol addig tömik az emberbe a különféle sülteket, amíg a tányér mellé helyezett korongot a zöld oldaláról át nem fordítja pirosra. Megettem a másnapi vacsorámat is. Persze úgy dukált, hogy én fizessek, az ingyen került szállással és megspórolt taxiköltséggel nem is vágott mellbe a huszonegyezer forintos számla.
Ismerik a viccet?
Két csöves beszélget a Ligetben.
– Mondd, haver, mihez kezdenél, ha a lottón megütnéd a főnyereményt?
– Először is minden padra csináltatnék párnát.
Hát valahogy én is így élek Brazíliában
