A futball szemét játék – olyan, mint az élet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A futballt nem ismerő szűz szem számára úgy tűnhet, hogy egy vélhetően teljesen hülye sípos ember rohangál a két csapat között.

Pósa Árpád
2014. 06. 25. 7:32

A lesről ne is beszéljünk. A világ egyetlen dolga, amiben minden nép egyezik. Vagy les volt. Vagy nem. Partjelző – pardon, asszisztens – legyen a talpán, aki tizedmásodperc alatt kristálytisztán fel tudja mérni, hogy mi volt az ábra. Meccsenként akár kéttucatnyi ilyen eset is lehet. Ha elengedi, azért ég. Ha beinti, neki is beintenek. Ha gól lesz belőle, a védekező csapat 10 játékosa veszi körül, ha nem adja meg a gólt, jönnek a fenyegető támadók.

A futballpályán általános a káosz. Ha szűz szem áldoz néhány percnyi figyelmet mondjuk egy feszültebb vb-meccs közvetítésére, azt látja, hogy – vélhetően teljesen hülye – sípos ember rohangál a két csapat között. Összevissza fújkál a sípjába, ítéleteit minden játékosnak joga, szinte kötelessége fenyegetően kritizálni. Közben a játék tele színészkedéssel, felültetéssel, arcátlan, sportszerűtlen szabálytalansággal. Ugyanez a szűz szem akkor csodálkozna el igazán, ha beleolvasna a sportág történelmébe, és látná, hogy egykoron a csapatok játékvezető nélkül játszották a meccseiket, a büntető tényében pedig a két csapatkapitánynak kellett gentleman módjára megegyezni. El tudom képzelni Dario Srnát, a horvátok csapatkapitányát, amint a mexikóiak ellen kapusokat megszégyenítő mozdulattal vetődött a tizenhatoson belül egy lövés útjába, és kézzel hárította azt, hogy utána jelzi, bocsesz, ez kéz volt. A már említett szűz szem belekukkanthatna a futball szabálykönyvébe is. A pontokban leírt játék csak haloványan emlékeztet arra, amit a képernyőn látott. Nem is érti, hogy van ez. De ő – szegény – nem is értheti.

Ma már a technika biztosítani tudná, hogy minden kétséges momentumot kiértékeljenek és pillanatok alatt meghozzák a megfelelő ítéletet, ahogyan az a hokiban és az amerikai fociban is történik. De képzeljék el, milyen „unalmas” lenne. A les tényleg les, a gól tényleg gól, a szabálytalanság valóban büntetést vonna maga után, nincs színészkedés, nincs agresszív reklamációt. Csak színtiszta sport és küzdelem. Horribile dictu: győz a jobbik. Ám ez egy másik játék. Egy olyan játék, amelyet csak nagyon nehezen lehetne alárendelni a sportfogadásokat – nem befolyásoló, hanem egyenesen – irányító alvilági figuráknak.

A futball megannyi frázis ellenére sem akar szép vagy sportszerű lenni. A futball óriási üzlet, és mint minden biznisznek, ennek is az tesz jót, ha beszélnek róla. Hát egy elcsalt büntetőről sokkal többet vitáznak, mint magáról a győzelemről. A futball nem csak köztársaság minden köztársaságon belül, hanem törvény a saját szabályain belül is. A futball szemét. Mindent és mindenkit kijátszik. Olyan, mint sok millió játékosának és milliárdnyi szurkolójának az élete. Napi harc az utca dzsungelében az igazságtalanságok és átverések kétségbeejtő áramlatával szemben.

Ezért imádják annyira.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.