– Hány pert indítottak eddig?
– Az egyesület tagjai közül 350-en fordultak bírósághoz. Eddig húsz elsőfokú ítélet született, kivétel nélkül a felperesek, azaz a devizahitelesek javára. Egy jogerős ítéletünk van, ez szintén a bankot marasztalta el. A nyertes hölggyel a bank már megkezdte az elszámolást. A kártérítés során a bank módosítja a szerződést, visszaállítja a hitel költségeit az eredeti szintre, megtéríti a többletként befizetett összeg után járó késedelmi kamatot, és állja a per összes költségét.
– Amikor elkezdték a munkát, gondolta, hogy ekkora sikerük lesz?
– A siker reményében kezdtünk el szervezkedni, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy mindez ilyen könnyen megy majd. Igazából féltem, mert itt, a „vadnyugaton” minden lehetséges.
– Mi volt a sorsfordító pillanat?
– A bírósági ítéletek. Ezeknek volt köszönhető az, hogy az egyébként érvényben lévő fogyasztóvédelmi törvények alapján a Szerb Nemzeti Bank közzétette ajánlásait, amelyben lényegében tisztességes szerződések létrehozására és elszámolásra szólította fel a bankokat. Ezzel egy elegánsabb utat kínált fel a bankoknak a helyzet megoldására. Egy osztrák és két görög tulajdonú bank szinte azonnal elfogadta ezt. Egy német meg pár szerb bank nem reagált még, sőt a németről úgy tudjuk, hogy a kivonulást fontolgatja.
– Mi volt az alapja a pereknek?
– Kivétel nélkül minden esetben a szerződés, ezen belül a kamat egyoldalú módosításának lehetősége volt a támadási alap, amit a bankok minden szerződésben kikötöttek maguknak.
– Magyarországon az egyoldalú szerződés, a kamat emelése, az árfolyam emelkedése és a deviza váltásának jutaléka is feszültséget okoz és kérdéseket vet fel.
– Szerbiában sincs másként. A svájci frank árfolyama majdnem megkétszereződött, és jogtalannak tartjuk a jutalék elszámolását is. A legnagyobb gondot és a legnagyobb veszteséget mégis a kamatok emelése okozza a hiteleseknek. De ahogyan követem az eseményeket, ugyanez a helyzet Horvátországban, Lengyelországban és Romániában is. És a devizahitelesek ott is nyerik első pereiket. Montenegróban az első fokon eddig minden devizahiteles vesztett, de a másodfokon megszülető első ítélet már a felperesnek kedvezett.
