Az Orbán-kormány már 2010-es hatalomra kerülése után jelezte: meg fogja menteni a devizahiteleseket, és a következő hónapok tárgyalásai során előkerült a végtörlesztés és az árfolyamgát ötlete is. A jegybank akkori alelnöke, Király Júlia 2010 októberében óva intette a kormányt attól, hogy megsegítse a devizahiteleseket, mert az „veszélyeztetné a piac működését”. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke azonban alig egy hétre rá bejelentette, hogy a kormány nem lép vissza tervétől, év végétől pedig jön a végtörlesztés.
Mint ismert, a végtörlesztés előtt a bankok összeomlással és 650 milliárdos veszteséggel kürtölték tele a sajtót, sőt az Alkotmánybíróságnál és Brüsszelben is kilincseltek azért, hogy megakadályozzák a kormány adósmentését.
Egy 2012-es PSZÁF-jelentés szerint 260 milliárd forint veszteséget szenvedett a bankszektor a végtörlesztés miatt. Ennyivel járultak hozzá a pénzintézetek addig az 5600 milliárd forintnyi devizahitelben fuldokló lakosság kimentéséhez.
A veszteséges nagybankok gyakran hibáztatják a végtörlesztést és a bankadót, holott a legtöbb pénzt a törlesztésbe belerokkanó, fizetni már nem tudó devizahitelesek tömegén bukták el. A pénzintézeteknek is érdeke lenne a devizaadósok megsegítése, hiszen a veszteségeik hamarosan magasabbak lehetnek, mint az adósmentés költségei.
A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A bankoknak és a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatoknak hozzá kell szokniuk az új helyzethez: „Eddig ők voltak erősebbek, és eddig a szocialista kormányok meghajoltak az erejük előtt. Most viszont mi vagyunk erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, nem a magyaroknak hozzájuk” – mondta a kormányfő, s nyomatékosította, hogy senki sem fog még egyszer extraprofitot szerezni a magyar emberek kárára Magyarországon. Magyarország független, szuverén ország, a gyarmatosítás kora lejárt – jelentette ki Orbán, nemzeti ügynek nevezve a devizahitel-rendszer felszámolását, továbbá a rezsicsökkentést, valamint a családok és az otthonok megmentését is ebbe a körbe sorolta.
Ismert, a kormány arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében. Azóta már a bankszövetség és a CÖF is előjött megoldási javaslataival, de a Nemzetgazdasági Minisztérium is dolgozik a devizahitelesek problémájára megoldást kínáló módszertanon.
Varga korábban arról beszélt, hogy a banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez a jövőben.
A nemzetgazdasági miniszter később azt fejtegette, három-öt év alatt lehetne kivezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket, a kormány olyan megoldást szeretne találni a devizahitelesek problémájára, amellyel jövőre már 15-20 százalékkal csökken az érintettek törlesztőrészlete.
Rogán Antal, a Fidesz–MPP frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint egyébként jogi megoldás is szóba jöhet a devizahitelek ügyében.
