A Napi Gazdaság hétfői számában a Fidesz–MPP frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke úgy fogalmazott: „Bár jelenleg mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik, miért ne jöhetne szóba egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul? Valami ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol a polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket.”
Ha közgazdasági megoldásban gondolkodunk, az biztos, hogy a terheket a bankok és az ügyfelek között kell megosztani. Mindebben az államnak pusztán regulátori szerepe van, így nem azon kell gondolkodni, hogyan lehet bevonni az államot vagy éppen a jegybankot, hanem hogy milyen erős szabályokkal lehet tiszta helyzetet teremteni. A két fő cél: a devizaadósok törlesztési terhe csökkenjen, az árfolyamkockázat pedig szűnjön meg – szögezte le a politikus.
Rogán Antal szerint ha a megoldás rögzített árfolyam lenne, akkor érdemes annál maradni, ami az árfolyamgátnál már bevált. Ettől el lehet ugyan térni, de az biztos, hogy a megszülető megoldásnak olyannak kell lennie, amely azoknak is megfelelő, akik jelenleg az árfolyamgátban vannak, azoknak is, akik azon kívül vannak, és azoknak is, akik most éppen semmit sem fizetnek, mert a bank már felmondta a hitelüket vagy kilencven napon túli tartozásban vannak.
Azzal kapcsolatban, hogy a luxusadó és az élelmiszeráfa kimaradt az adótörvények tervezetéből, úgy fogalmazott: „az adócsomag arról szól, hogy a kormány mit javasol a parlamentnek”. Ugyanakkor megerősítette: a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja csak akkor hajlandó hozzányúlni az áfához, ha világos és egyértelmű garanciákat kap arra, hogy a kisebb áfakulcs nyomán például a hústermékek fogyasztói ára valóban csökken. Különben csak a kereskedők járnak jól.
Arra a kérdésre, hogy ez miként oldható meg hatósági árszabályozás nélkül, úgy válaszolt: „erre várnánk választ a kormánytól és a szakmai szervezetektől, de rövid időre és korlátozott körben számomra a hatósági ár sem idegen”. Rogán Antal szerint könnyen lehet, hogy a parlament idén már nem, csak jövő februárban dönt a nonprofit közszolgáltatásokról.
