Információink szerint november végén, december elején megszülethet az a törvény, amely rendezi a devizahitelesek helyzetét. Mint ismert, a kormány november elsejéig adott haladékot a hazai pénzintézeteknek, hogy olyan javaslattal álljanak elő, amely érezhető mértékben csökkenti az adósok terheit. Az MNO úgy tudja, a bankszövetség október végéig mindenképpen tesz majd javaslatot a probléma rendezésére, de ezt vélhetően nem fogja elfogadni a kabinet, és saját törvényt terjeszt be, ezt követően kezdődhet a huzavona.
Forrásunk szerint egyelőre csupán körvonalazódik az a törvénytervezet, amit a parlament majd elfogad, de az biztos, hogy a devizahitelek azonnali forintosítására nem fog sor kerülni. Egyértelmű és határozott szabályokat szeretne majd felállítani a törvényhozó. Az egyik probléma, hogy már most is van 130 ezer olyan hiteles, aki nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, és az ő szempontjaikat is figyelembe kell venni. A várható törvénytervezet mindenképpen építeni szeretne a horvát gyakorlatra.
Délnyugati szomszédunknál módosíthatják a fogyasztói hitelezésről szóló törvényt, amelyben megtiltanák a bankoknak, hogy újabb díjakat vezessenek be a hitelszerződések aláírása után, valamint köteleznék őket arra, hogy írásban értesítsék az ügyfeleiket az árfolyam és a kamatszint változásáról. Ennél is fontosabb, hogy azon hitelszerződések esetében, ahol a valutaárfolyam a visszafizetési időszakban húsz százaléknál nagyobb mértékben emelkedett, a kamatszint és a fix kamatmarzs nem lehet magasabb, mint a kezdő időpontban.
A kormány helyzetét erősíti, hogy az utóbbi időben négy ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Erre külön felhívta a figyelmet Orbán Viktor az Európai Központi Banknak írt válaszlevelében, amelyben leszögezte, hogy többek között a bíróságok ítélkezései is arra sarkallják a kormányt, hogy egyértelmű szabályozással éljen ezen a területen. Egyébként nem meglepő módon az EKB korábban amiatt aggódott, hogy Magyarország ne tegyen olyan egyoldalú lépéseket, amelyekkel rákényszerítené a bankokat, hogy a devizahiteleket konvertálják át forinthitelekké.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a választ arra a levélre, amelyben Mario Draghi , az Európai Központi Bank és az Európai Rendszerkockázati Tanács elnöke a devizahitelesek problémáinak megoldására irányuló törekvésekről kért tájékoztatást. A levél tartalmának nyilvánosságra hozataláról a címzettnek kell döntenie – közölte az NGM az MTI-vel szerdán.
A Der Standard című osztrák liberális lap korábban azt írta: az Európai Központi Bank (EKB) elnöke figyelmeztette Magyarországot, hogy ne tegyen olyan egyoldalú lépéseket, amellyel rákényszerítené a bankokat, hogy a devizahiteleket konvertálják át forinthitelekké. Draghi az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) vezetőjeként aggodalmának adott hangot, hogy a devizahitelek átváltása folytán felgyorsulhat a hitelezés visszaesése, ami negatívan hatna a stabilitásra és a magyar gazdaság növekedésére. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fogja e területen tervezett lépéseit az európai partnerekkel – idézte a Der Standard Ewald Nowotnyt, az osztrák központi bank kormányzóját.
Három elvre épülhet a kormány devizahiteles javaslatcsomagja, amelyet be fog nyújtani az Országgyűlésnek, ha a bankoknak nem sikerül november 1-jéig saját csomaggal előállniuk – idézte korábban a Reuters Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának szavait. A politikus október 14-én a parlamentben arról beszélt, hogy szóba jöhet a devizaalapú jelzáloghitelek havi törlesztőrészletének „jelentős csökkentése”, a törlesztőrészletek kiszámíthatóvá tétele hosszú távon, valamint hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 12-én a Népszabadságnak arról beszélt, hogy a bankok nem tettek szinte semmit a devizahitelesek problémájának megoldására. Közölte, ha november elejéig nem érkezik javaslat, a kormány pillanatokon belül be fogja nyújtani saját megoldását.
Ismert, a pénzintézetek elmarasztalása a múlt héten gyorsult fel, amikor néhány napon belül több szerződést érvénytelenítettek a bíróságok. Egy szerdán napvilágot látott ítélet pedig egy újabb, ez esetben a Porsche Bank által kötött devizahitel-szerződést nyilvánított semmisnek. A Fővárosi Törvényszék szerint a kontraktus ugyanazokat a szabálytalanságokat tartalmazta, mint az elmúlt héten ismertetett, OTP Bankot, Raiffeisent és AXA Bankot elmarasztaló ítéletek. A pénzintézet szabadon változtathatta a kamatokat, a szerződésben ugyanis nem fejtette ki egyértelműen, hogy mely változások milyen mértékben teszik lehetővé az adóst terhelő költségek módosulását. A Porsche Bank például a saját maga által meghatározott, Porsche Bank Zrt. svájci frank alapkamat névvel illetett ráta változásához kötötte a hitelek kamatait.
„Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, amelynek következtében a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter részvételével.
Ha a szerződő felek november 1-jéig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.
A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor.
