A rendszerváltás utáni másfél évtizedben az erdélyi magyar közéletben éppoly heves viták zajlottak, mint az anyaországiban. A témák hasonlók voltak, itt is folyt nyilvános polémia Horthy Miklós történelmi szerepéről, a magyar összetartozásról, a nemzeti öntudat fontosságáról, az önrendelkezésről, már akkor megjelent a kommunikációban globalizáció mint a kilátásainkat meghatározó alapkérdés.
A legtöbb szellemi pengeváltást nyilvánvaló módon az erdélyi magyar jövő kulcskérdése, az autonómia indukálta. Akkor még jó esély volt e kollektív létkeret megteremtésére a közösség lélekszáma, kockázatvállalási készsége, valamint a helyzet cseppfolyóssága miatt, beleértve ebbe azt is, hogy látni lehetett, hogy Magyarország hamarabb fog integrálódni az európai struktúrákba, mint Románia, ami lehetőséget ad arra, hogy megkérjük a magyar támogatás árát.
Ezt a történelmi ablakot a Gyurcsány-kormány határozott mozdulattal becsapta 2005. szeptember 26-án, midőn javaslatára
az MSZP–SZDSZ-es többség megszavazta Románia és Bulgária EU-csatlakozását úgy, hogy ezért a hatalmas gesztusért a magyarság semmiféle ellentételezést nem kapott.
Nemhogy háromszintű autonómiát, de még a kolozsvári önálló állami magyar egyetem visszaállítását sem. Csak szép szólamokat és barátságszínlelést a román–magyar kormányülésen.
Tíz évvel később, midőn a globális mélyállam felgyorsította az 1925-ös Coudenhove-Kalergi-tervnek, a kevert fajú Európának amúgy már folyamatban levő megvalósítását, a kontinens totális iszlamizációjának árnyékában a keresztény, fehér Románia potenciális stratégiai partnerré vált a történelmi előzmények dacára. Így az autonómia megalapozott, eurokonform és jogos követelése egyre ritkábban kerül egyáltalán szóba. Az erdélyi magyar közéletben pedig fokozatosan a Fidesz vált a közös nevezővé, a közéleti viták egyre ritkábbak. Komoly nézetkülönbség már nem az egyes magyar pártok között mutatkozik elsősorban, hiszen a RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség, valamint az érdemi tagsággal, politikai erővel és szavazóbázissal nem rendelkező Magyar Polgári Erő a globalizmus generálta legfőbb törésvonalnak ugyanazon oldalán van, mint a magyar kormánypártok. Még akkor is, ha az RMDSZ az Európai Néppárt tagja.




























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!