Csizmadia László, a CÖF és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke az ajánlásról szóló dokumentumot ismertető szerdai, budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a bíróságnak elsősorban azt kell kimondania, hogy az állampolgárok által évekkel ezelőtt felvett lakáscélú hitelszerződések deviza- vagy forintkölcsönügyletek voltak-e, illetve hogy jogszabályba ütközik-e, hogy a bankok egyoldalúan emelték a költségeket és a kamatokat.
Javaslataik között említette azt, hogy az árfolyamgátat terjesszék ki mindazokra, akik igénybe akarják venni, azzal, hogy a gyűjtőszámla szűnjön meg. Az így keletkező „adósságot” a bankoknak saját eredményük terhére el kellene engedniük.
A CÖF úgy véli, hogy a végrehajtásokat azonnal fel kell függeszteni, és javaslatuk szerint egy – a bank, a civilek és a kormány képviselőiből álló – szakmai csoport újraszámolná a kölcsönfelvevők adósságterheit. A kapott eredmény után a meglévő legmegfelelőbb kölcsönfizetési konstrukciót kellene ajánlani az ügyfeleknek.
Az önhibájukon kívül fizetésképtelenné váló adósoknak méltányossági alapon a lakóhelyük közelében kellene bérlakást felajánlani, ezenkívül pedig a pénzintézetek is viseljék annak kockázatát, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökkent – ismertette Csizmadia László. A CÖF ajánlásai között szerepel az is, hogy a bankok vessenek véget az egyoldalú és tisztességtelen szerződésmódosítási gyakorlatuknak, a jogellenes módosításokat pedig vonják vissza.
A szervezet elnöke hozzátette: nagyra értékelik a kormány eddigi munkáját, amelyet a devizahitelesek ügyében tett, de szerintük ez még mindig nem elég. A CÖF támogat egy, a bankszövetség és a kormány közötti megállapodást.
Csizmadia László azt mondta, az emberek eladósodása a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok „felelőtlen hanyagságának” következménye, egymillió embert taszítottak az akkori kormányok a devizahitelek csapdájába, és ez a pénzügypolitika negatívan hatott a magyar gazdaságra is.
Ifj. Lomnici Zoltán jogász, a CÖF szakértője kifejtette, a bankszövetség prognózisa az elindított perekben megdőlni látszik, hiszen egyre több polgári peres ügyben a felperes, tehát az állampolgár a nyertes a bankkal szemben, egyre több hibát, jogsértést fedeznek fel a bírói fórumok, és a bankok általi egyoldalú módosítás alapjaiban rengeti meg ezeknek a szerződéseknek az érvényességét. Ha pedig az állampolgár pert nyer egy pénzintézettel szemben, vissza kell állítani az eredeti állapotot, tehát azon az árfolyamon kell a hitelt törleszteni, amely a szerződés megkötésekor érvényes volt – mondta.
Damm Andrea ügyvéd egyebek mellett arról beszélt, hogy a devizahitel-szerződések nagy száma miatt a bíróságok képtelenek lennének elbírálni minden egyes ügyet, ezért fontos, hogy a már meghozott bírósági ítéletekre alapozva hozzon a kormány jogszabályokat.
Varga István közgazdász úgy vélte, a jogi alapokat kell tisztázni, és csak jogszabályi eszközökkel lehet az embereket megvédeni. Szerinte a devizaügyletek kapcsán a bankoknak nem kárról kell beszélniük, hanem elmaradt haszonról, amit nem követelhetnének vissza senkitől. Varga László szerint a CÖF által kidolgozott javaslatok nem terhelik meg sem a költségvetést, sem pedig a nemzeti bank tartalékát.
A sajtótájékoztatóra meghívták a bankszövetséget is, de az nem képviseltette magát az eseményen. Varga László azt mondta, a bankszövetség azért nem ment el a sajtótájékoztatóra, mert nem érez felelősséget a devizahitelesekért.
Csizmadia László kérdésre válaszolva elmondta, hogy a CÖF-höz ezernél is több megkeresés érkezett a devizahitelesektől, és eddig hatvan olyan perről tudnak, ahol az állampolgár nyert a bankkal szemben. Jelenleg négyezer per van folyamatban.
Ismert, a Magyar Bankszövetség a kormány által támasztott november 1-jei határidő előtt, október 25-én benyújtotta a devizahitelekre vonatkozó mentőcsomagját. Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára akkor az M1 Híradónak elmondta, átfogó javaslatot dolgoztak ki. Ismertetése szerint odafigyelnek a peres ügyekre is, valamint két olyan új pontot is rögzítettek a javaslatban, amelyek a civil szervezetekkel folytatott egyeztetések eredményei. A Híradó értesülése szerint a csomag valóban tartalmaz több új elemet, ugyanakkor jelentős részben a már szeptemberben elkészült két javaslatra épül.
Varga Mihály a bankszövetség által benyújtott programra reagálva elmondta, az nem orvosolja a kormány által a devizahitelesek megsegítésében legfontosabbnak tartott két problémát, ezért a kabinet november elején az Országgyűlés elé terjeszti a devizaadósok megsegítésére szolgáló saját javaslatait. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a bankszövetség levele rossz helyre ment. Nem a kormánynak, hanem az ügyfeleknek kellett volna elküldeniük.
Rogán Antal a bankszövetség ajánlatáról úgy vélekedett, az átfogóbb volt minden eddiginél, de új elemet nem tartalmazott és nem nyújt megoldást arra, hogy a devizahitelt mint terméket kivezessék. Kitért arra is, hogy a kormány kérése ellenére a bankok nem módosították az ügyfelekkel közösen a szerződéseket, még azokat sem, amelyeknél a Kúria erre kötelezte őket.
A bankszövetség javaslatcsomagjáról Lehmann György, a több devizahitelpert megnyert jogász is kifejtette véleményét a Lánchíd Rádiónak. Az ügyvéd úgy fogalmazott, a bankoknak nem javaslatot kell tenniük, hanem viselniük kell az okozott kárt.
