A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizahitelezésről indított cikksorozatának harmadik, hétfőn közzétett részében a két szerző, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató emlékeztet rá, hogy az árfolyamgátban a 180 forint feletti törlesztőrészletből a kamat és a kezelési költség megfizetését átvállalják a bankok és az állam. A jegybanki felvetés ezt egészítené ki a törlesztőrészlet 180 forint feletti tőkerészének átvállalásával.
Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említik még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájcifrank-árfolyam feletti tőkerész – nem teljes, csak – egy részének elengedését.
Emlékeztetnek rá, az árfolyamgáttal megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, az adósság átértékelődéséből fakadó többletterhet nemcsak az ügyfél állja, hanem az állam és a bankrendszer is szerepet vállal belőle. Ugyanakkor megjegyzik: bár a programban való részvétel fokozatosan növekedett, 2012 júniusában már 153 800 hitelszerződés került be a programba összesen 1252 milliárd forintnyi hitelállománnyal, ami a jogosult hitelszerződések 37 százaléka, a jogosult állománynak pedig megközelítőleg 51 százaléka, ez egyben azt is jelenti, hogy eddig 257 600 ügyfél (összesen 1187 milliárd forint hitelállománnyal) továbbra sem kívánt élni a lehetőséggel. Az árfolyamgátba belépő ügyfeleknek – a svájci frank 180 forinton történő rögzítése miatt – átlagosan havi 20 ezer forinttal, 25 százalékkal csökkent a törlesztőrészlete. Ebből átlagosan havi 13 ezer forinttól a kamatteher árfolyamkockázatának átvállalása miatt 5 évre teljesen megszabadul az adós. Egy 2012 augusztusában belépett ügyfél összesen közel 150 ezer forint kamatteher megfizetése alól mentesült. Az összes, az árfolyamgátban részt vevő adóst nézve eddig 14,7 milliárd forint maradt az ügyfelek zsebében.
Az adósok egy részének távolmaradását a jegybank egyebek mellett azzal indokolja, hogy sokan találták a rendszert bonyolultnak, és elriasztotta őket az a lehetőség, hogy a törlesztőrészlet öt év után hirtelen megemelkedik. Egy tipikus devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete ugyanis – a svájci frank árfolyamának jelenlegi szinten történő fennmaradása esetén – öt év után a belépés előtti szinthez képest is megemelkedne közel 10 százalékkal. Néhány adós ezenfelül arra spekulálva is távol maradhatott a programtól, hogy a későbbiekben esetleg egy, a számára még kedvezőbb adósmentő konstrukciót is kialakít a kormány, éppen ezért fontos átgondolni az árfolyamgát működését az MNB szerint.
A válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel-szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével – ez volt olvasható a Magyar Nemzeti Bank cikksorozatának pénteken közzétett második részében.
A cikksorozat első részében – Forint- és devizahitelek: ki járt jobban? címmel – a jegybank a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémájaként aposztrofálja a devizahitelezést mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból.
A devizahitelesek érdekében hozott számos intézkedés után itt az ideje a családi csődvédelemről szóló jogszabály megalkotásának – jelentette ki Pálffy István a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában. 100-110 ezer olyan devizahitel-adósnak nyújthat azonnali segítséget a magáncsőd intézménye, aki már három hónapja nem tudja fizetni törlesztőrészletét, és ezért rövidesen elveszítheti az ingatlanát – ezt már a Hír TV Magyarország élőben című műsorában mondta a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény – közölte Pálffy István múlt csütörtökön a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A politikus elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalta a tervezetet. Pálffy István jelezte, az intézményt összhangba kell hozni a kormányzatnak a devizahitelesek megmentése érdekében hozott intézkedéseivel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és az eszközkezelő működtetésével.
