A bankok kézzel-lábbal tiltakoznak a kormányzat által kijelölt devizahiteles-mentőcsomagok ellen, mindenáron azt szeretnék, ha a kormányzat – és így az adófizetők – állnák nagyobbrészt a cechet.
Pedig a pénzintézeteknek elsődleges érdeke a devizahitelesek megmentése – mondta el Barcza György közgazdász. Így a nemfizető adósok egy része újra fizetőképessé válik, és csökken a bedőlő hitelek aránya is, hiszen akár 35-40 százalékkal is csökkenhetnének a devizahitelesek törlesztőrészletei, ha sikerül a devizahitelek forintosítása. A tárgyalások azonban egyelőre megrekedtek.
A nagybankok sűrűn érvelnek azzal, hogy már így is veszteségesek, nem bírnának el több terhet, és ezt szeretik többek között a bankadóra fogni. Ennek egyik oka valóban a bankadó – mondta el a közgazdász –, ugyanakkor azok a pénzintézetek, amelyek szigorúbb feltételek mellett adtak csak hiteleket, az újabb közteher ellenére is stabilan nyereségesek maradtak (például az OTP), míg amelyek nyakra-főre osztogattak hiteleket, azok veszteségesbe fordultak, mert hozzájuk özönlöttek kölcsönért a jelenleg már fizetni nem tudó adósok, és tömegével vették fel a hiteleket. A PSZÁF-jelentés szerint is ez utóbbi tétel – a bedőlő ingatlanhitelek – adták a veszteség nagyobb részét, nem a bankadó.
A négy legveszteségesebb nagybank az elmúlt négy évben 800 milliárd forintot bukott, elsősorban a rossz hitelpolitikája miatt. Csak azért nem ment közülük egy sem csődbe, mert külföldi anyabankjaik tőkeinjekciókkal támogatták őket. Összehasonlításképpen – ahogy Barcza is elmondta – a nyereséges OTP nem számíthatott ilyesfajta segítségre, sem bármiféle anyabankok olcsó devizájára, a veszteség azért kerülte el, mert nem osztogatott kölcsönöket boldog-boldogtalannak.
A válság előtt egyes nagybankok nemcsak befogadták a később fizetőképtelen adósok hitelkérelmeit, hanem egyenesen buzdították is őket a kölcsönfelvételre, büszkén hirdetve magukról, hogy ők ügyfélminősítés, azaz bármiféle szűrés nélkül adnak jelzáloghitelt gyakorlatilag bárkinek. Mindezt úgy, hogy – a Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint – 2010-ben a lakosság jelentős része a pénzügyi alapfogalmakkal sem volt tisztában.