9,5 milliárdos bírság a bankoknak

A pénzintézetek összehangolták a stratégiájukat a végtörlesztések csökkentése érdekében.

A GVH közleménye szerint a 2011. november 23-án indult eljárásban a versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

A GVH döntése szerint az OTP több mint 3,9 milliárd forint bírságot, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.

A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, alapvetően két ok miatt. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt pedig azért, mert az FHB-t eddig nem marasztalta el hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.

A versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.

Boros Imre korábban az MNO-nak arról beszélt: véleménye szerint a Simor András vezette jegybank is felelős lehet azért, hogy kamatemeléssel riasztották el az adósokat a devizahitelek forintosításától a bankok. A közgazdász elmondta: a pénzintézetek most is ragaszkodnak extraprofitjukhoz. A jövőben az állami, vagy legalábbis magyar többségi tulajdonú bankrendszer jelenthet megoldást.

Simorék fokozatosan elkezdték megemelni a forint alapkamatát, ezzel is egyre drágábbá téve a forinthiteleket, amelyekkel a devizaadósok a végtörlesztés során kiválthatták volna devizahiteleiket. 2010. november 30-ától gyakorlatilag egy év alatt 5,25-ről 7 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot. A különbség 1,75 százalék, összevetve nem áll messze attól a 2,5 százaléktól, amennyivel a bankok. Igaz, rövidebb – mintegy 4-5 hónapnyi idő alatt – drágították a forinthiteleket.

A fentiek fényében nem zárható ki, hogy az akkori Magyar Nemzeti Bankot – Boros kifejezésével élve – a külföldi bankok „rángatták”, saját érdekeik szerint módosítgatva a forint alapkamatát, ezzel mintegy rásegítve a pénzintézetek kamatemeléseire. Így a devizahitelesek jelentős része nem tudta vagy nem merte forintosítani külföldi pénznemben fennálló tartozását, vagy ha mégis megtette, a megemelt kamatok miatt így is a bankokat gazdagította. A pénzintézetek így kompenzálták magukat azokért a veszteségekért, amelyek állításuk szerint a végtörlesztés nyomott árfolyama miatt érte őket.

A versenyhivatal a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy az érintett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat.

Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok kétoldalú egyeztetéseket is tartottak. A GVH szerint mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.

A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott. Így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást.

Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig – a tagállami érintettségre tekintettel – az uniós jog alapján volt folyamatban.

Az OTP Bank nem követte el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapításokat megalapozatlannak tartja, ezért a bírósághoz fordul – közölte szerdán a pénzintézet az MTI érdeklődésére. Az OTP Bank közleménye szerint semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. A végtörlesztés kapcsán a bank döntései piaci racionalitáson alapultak.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, szeptember 27-én a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.

Ismert, a végtörlesztés életbe lépésekor másfél hónap alatt átlagosan egy-másfél százalékponttal drágultak a forintalapú kölcsönök. Az ügyben indult eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF)még Rogán Antal kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek egyidejűleg emelték meg a forinthitelek kamatát a kedvezményes végtörlesztés hírére.