9,5 milliárdos bírság a bankoknak

A pénzintézetek összehangolták a stratégiájukat a végtörlesztések csökkentése érdekében.

A fentiek fényében nem zárható ki, hogy az akkori Magyar Nemzeti Bankot – Boros kifejezésével élve – a külföldi bankok „rángatták”, saját érdekeik szerint módosítgatva a forint alapkamatát, ezzel mintegy rásegítve a pénzintézetek kamatemeléseire. Így a devizahitelesek jelentős része nem tudta vagy nem merte forintosítani külföldi pénznemben fennálló tartozását, vagy ha mégis megtette, a megemelt kamatok miatt így is a bankokat gazdagította. A pénzintézetek így kompenzálták magukat azokért a veszteségekért, amelyek állításuk szerint a végtörlesztés nyomott árfolyama miatt érte őket.

A versenyhivatal a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy az érintett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat.

Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok kétoldalú egyeztetéseket is tartottak. A GVH szerint mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.

A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott. Így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást.

Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig – a tagállami érintettségre tekintettel – az uniós jog alapján volt folyamatban.

Az OTP Bank nem követte el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapításokat megalapozatlannak tartja, ezért a bírósághoz fordul – közölte szerdán a pénzintézet az MTI érdeklődésére. Az OTP Bank közleménye szerint semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. A végtörlesztés kapcsán a bank döntései piaci racionalitáson alapultak.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, szeptember 27-én a bankok tagadták, hogy összebeszéltek volna, hogy együtt csökkentsék a végtörlesztésben részt vevő adósok számát. A vád szerint 2011 őszén, a végtörlesztés idején közösen a bankok határoztak úgy, hogy minél kevesebb adósnak teszik lehetővé a devizaadósságuk forintra váltását.

Ismert, a végtörlesztés életbe lépésekor másfél hónap alatt átlagosan egy-másfél százalékponttal drágultak a forintalapú kölcsönök. Az ügyben indult eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF)még Rogán Antal kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek egyidejűleg emelték meg a forinthitelek kamatát a kedvezményes végtörlesztés hírére.