A szeptember 25-ei kamatdöntő MNB-ülést követően rég nem látott egységben sorakozott föl Simor András jegybankelnök mögött a balliberális sajtó és a mértékadó gazdasági lapok. Immár második alkalommal maradt kisebbségben Simor és köre a monetáris tanácsban, és így az alapkamat a júliusi 7 százalékról 6,5-re csökkent. Az MNB elnöke és köre körömszakadtáig ragaszkodott az európai szinten kimagaslónak számító rátához, amely már magasabb volt, mint a 10 éves állampapírok éves hozama.
A jegybankelnök a mostani kabinet hatalomra kerülése óta teljes mértékben hanyagolta az együttműködést, pedig a 2011-ben elfogadott CCVIII. számú törvény rögzíti: az árstabilitás mellett a kormány gazdaságpolitikájának monetáris eszközökkel való a támogatása is a jegybank feladata. Erre Simor többször is ígéretet tett, de egyelőre egyszer sem váltotta be.
2012. január 6-án Orbán Viktor tájékoztatása szerint arra kérték Simort, hogy azokat az eszközöket, amelyeket az EU-ban, az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Államokban bevet a jegybank a gazdasági növekedés érdekében, vegye számításba, és vizsgálja meg, hogy Magyarországon ezek közül mit lehetne felhasználni. „A jegybankelnök nyitott volt, és megerősítette, hogy javaslatait hamarosan megteszi.”
Erős szabályozást szeretnének
Információink szerint a kormánypártban továbbra sem tettek le arról, hogy az MNB elnökét és a monetáris tanács tagjait a parlament válassza meg kétharmados többséggel. Úgy látják, hogy a felhatalmazás mellé komoly elszámolással is tartoznának a tisztségviselők, ami azt jelentené, hogy időnként meg kellene jelenniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt és számot adni munkájukról.
Forrásaink túlzottnak tartják, hogy a jegybankelnök a mostani szabályozás szerint gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik, a monetáris tanács tagjainak a kamatdöntésen kívül nincsen hatalmuk. Természetesen ezen is szeretnének változtatni, de az ilyen tervek nagyban az Európai Központi Banktól függenek, amely minden esetben a jegybankok teljes függetlenségét követeli meg a tagországoktól, amivel egyrészt saját hatalmát, másrészt a kereskedelmi bankok pozícióját védi.