Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György az interjúban egyhangúlag utasította el azokat a kritikákat, hogy a szervezet felhagyott volna az inflációs célkövetéssel, ahogy azt is, hogy politikai nyomásra szavaztak volna egymást követő két alkalommal is a kamatcsökkentésre.
„Az inflációs célkövetésen alapuló monetáris politika csak akkor lehet sikeres, ha nem követel túl nagy áldozatokat a gazdaságtól” – mondta Bártfai-Mager, aki először nyilatkozott a sajtónak azóta, hogy 2011 márciusában kinevezték a monetáris tanács tagjának.
Gerhardt Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs célkövetést egy pillanatra sem kérdőjelezték meg. „Nem erről van szó. A megközelítésben azonban vannak különbségek” – fogalmazott.
Simor kisebbségben maradt a monetáris tanácsban
A szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott – mondta Simor András jegybankelnök annak kapcsán, hogy kedden a monetáris tanács 0,25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A tanács egyébként úgy látja: a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak, ami egyértelműen azt mutatja, hogy Simor kisebbségben maradt.
Nehéz hónapok várnak a jegybankelnökre
Nincs szó kormányzati nyomásról
A Reuters tudósítása szerint egyes elemzők úgy vélik, a monetáris tanács kormányzati nyomásra döntött két, egymást követő alkalommal 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett. Úgy vélik, az esetlegesen újjáéledő euróövezeti piaci feszültségek arra késztethetik a jegybankot, hogy ismét kamatot emeljen, annak ellenére, hogy a mostani, 6,50 százalékos kamatszint továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban.
A három külső tag megerősítette azt az általános piaci vélekedést, hogy a monetáris tanács szeptemberben is 4-3 arányban szavazott a kamatcsökkentés mellett. Jóllehet, az MNB csak október 10-én közli a tanács legutóbbi ülésének rövidített jegyzőkönyvét, amelyből kiderül a szavazási arány, Simor András jegybankelnök a szeptemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón hasonló szóhasználattal utalt a szoros szavazati eredményre, mint augusztusban. Augusztusban a négy külső tag szavazott kamatcsökkentésre, míg a jegybank elnöke és két alelnöke -tartásra.
A Reutersnek nyilatkozó monetáris tanácsi tagok amellett érveltek, hogy a kamatcsökkentésre lehetőséget biztosít egy, a jegybanki stáb által készített, friss inflációs jelentésben felvázolt elsődleges makrogazdasági pályától eltérő, kedvezőbb alternatív forgatókönyv, amely alacsonyabb inflációs pályát vetít előre. Annak ellenére, hogy az adóemelések és az élelmiszer- és energiaárak gyorsítottak az infláción, ezek tartós hatása sokkal kisebb lehet, mint amire a belső tagok számítanak – mondták a tagok.
2014-re teljesülhet az inflációs cél
„Egy olyan gazdasági környezetben, ahol magas a munkanélküliség, tartósan lassú a gazdasági növekedés, és a növekedési kilátások is gyengék, az ársokkok másodkörös hatásait nem szabad túlbecsülni” – fogalmazott Bártfai-Mager Andrea, aki hozzátette, hogy a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs célja 2014 második negyedévében teljesülhet.
Kocziszky György úgy vélekedett, hogy már 2014 első negyedévében teljesülhet az inflációs cél. A gyengélkedő gazdaság lehetővé teszi a lazább monetáris politikát, és a világgazdasági válság nem hatott negatívan a termelési kapacitásokra – tette hozzá. Mint mondta, „a 25 bázispontos csökkentés nem segít egyik napról a másikra, de hosszabb távon segít”.
Káros vádak
Bártfai-Mager Andrea az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy az a vád, hogy a monetáris tanács külső tagjai politikai nyomásra cselekednének, „rendkívül káros a monetáris politikának – nem nekünk személyesen –, mivel egy olyan tényezőt kever bele, ami nem része, és mi sem így működünk”.
A tanácstagok szerint a további kamatdöntések a magyar gazdasági adatoktól és Magyarország kockázati prémiumától függnek majd. „Ha Európára tekintünk, rengeteg hely van még (a kamatcsökkentésre)” – hangsúlyozta Gerhardt Ferenc.
IMF-megállapodásra számítanak
Elmondták: arra számítanak, hogy a kormány megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami tovább csökkentheti Magyarország kockázati felárát, miközben az euróövezeti válság fejleményei újabb kockázatokat rejtenek. „Ne felejtsük el, hogy az országnak méretes adósságállománya van, s ezt valahogy csökkenteni kell. De nem lehet adósságot csökkenteni, ha nincs gazdasági növekedés” – mondta Gerhardt Ferenc. „Nem lehet ezeket a tényezőket figyelmen kívül hagyni, jóllehet a fő feladatunk, hogy őrizzük a forint értékét és harcoljunk az infláció ellen” – tette hozzá.
