Vagyonadó, Európai Ügyészség, közmédia – közzétették az új kormány első intézkedéseit

A Tisza-kormány megkezdte az Európai Ügyészséghez csatlakozás előkészítését, felülvizsgálják a közszolgálati média finanszírozását, továbbá napirendre került a vagyonadóztatás bevezetésének lehetősége és több kiemelt beruházás átvilágítása is – derül ki a Magyar Közlönyből.

A felfüggesztést strukturális átalakítás követné. A deklarált cél egy politikai befolyástól mentes, a brit BBC modelljéhez hasonló közszolgálati médiarendszer felépítése. Az ígéretek szerint ezt követően új médiatörvényt alkotnának, amelyet társadalmi egyeztetés előzne meg, és felülvizsgálnák az NMHH működését is.

A most, a Magyar Közlönyben kihirdetett felülvizsgálat azonban azt jelenti, hogy

a köztelevízió híradóját és a hírszolgáltatását mégse állítaná le a Tisza-kormány, még az átszervezések idejére sem.

Vagyonadó, beruházások

Szintén a mai Magyar Közlönyben jelent megy a vagyonadó előkészítéséről szóló rendelkezés. A dokumentumban megjelent határozat szerint a kormány szükségesnek tartja a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározását, valamint a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetését.

A bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetése

szintén komoly hatással lehet a hazai vállalkozói környezetre. Ezt az eszközt az elmúlt években több vállalkozó és családi cég használta generációváltási, öröklési és vagyonvédelmi célokra.

Mindemellett a kormány határozott egyes kiemelt beruházások teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatáról is. A határozat szerint a vizsgálat koordinálásáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a közlekedési és beruházási miniszter, azaz Ruff Bálint és Vitézy Dávid felel, a feladat végrehajtásának határidejét pedig folyamatosként jelölték meg.

A kiemelt beruházások rendszere az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájának egyik meghatározó eleme volt. A különleges státuszt kapott projektek esetében a kormány gyorsított engedélyezési és közigazgatási eljárásokat alkalmazott annak érdekében, hogy a stratégiai jelentőségű fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósulhassanak. Az ilyen beruházások közé tartoztak nagy ipari fejlesztések, közlekedési projektek, energetikai beruházások, valamint egyes állami és sportcélú létesítmények is.

Az elmúlt években több száz projekt kapott kiemelt státuszt. A most megjelent határozat ugyanakkor nemcsak az egyes beruházásokra, hanem a hozzájuk kapcsolódó döntéshozatali folyamatokra is kiterjed.

A kabinet teljes körű átvilágítást rendelt el, ami érintheti a korábbi engedélyezési folyamatokat, a beruházások előkészítését és a kiemelt státusz odaítélésének gyakorlatát is.

A beruházások kérdése az elmúlt időszakban több esetben is közéleti viták tárgya volt. Egyes projektek helyi tiltakozásokat váltottak ki környezetvédelmi, közlekedési vagy településképi szempontok miatt, miközben a kormányzat az ország gazdasági versenyképességének erősítésével indokolta a fejlesztések támogatását.

Borítókép: Magyar Péter a Tisza-kormány első ülése után (Fotó: Ladóczki Balázs)