Ezek alapján, valamint egy 10 millió forint összegű, más tekintetben átlagos lakáshitel esetében egy 2005-ben vagy 2006-ban felvett hitelnél körülbelül 1,1-1,3 millió forintot bukott az adós, de még egy 2007. év végi hitelfelvétel esetén is 800 ezer forinttal fizetett többet. A törlesztőrészleteket nézve elmondható, hogy 2005 és 2007 között történt hitelfelvétel esetén mintegy 20-25 ezer forinttal fizet most többet a fentebb leírt, átlagos devizahiteles, de 2008-as szerződéskötés mellett is közel 16 ezerrel nagyobb a teher a kezdeti törlesztőrészletnél.
A folyósításkori kamatviszonyok teljes helyreállításával a bankszektor azonnal 339 milliárdot, majd évi 81,4 milliárd forintot bukna a devizaalapú jelzáloghitelek esetében – derül ki a Portfolio.hu közelítő számításaiból. A kamatváltozásoknak természetesen számos jogszerű oka is lehetett, és még egy bíróság sem mondta ki, hogy a szerződések eredeti állapotát vissza kellene állítani, így a fenti számok messzemenően hipotetikusak – zárja elemzését a szakportál.
„Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, amelynek következtében a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter részvételével.
Ha a szerződő felek november 1-jéig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.
