Ha ez történik, 674 ezer forintot kaphatnak a devizahitelesek

Fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, hogy a bankok jogtalanul változtatták a kamatokat.

A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Ugyanakkor azt a szakportál is elismeri, hogy erre nagyon kicsi az esély: a bíróság mindössze néhány esetben mondta ki eddig az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét, ráadásul anélkül, hogy konkrét összeget visszafizettettek volna az adós számára.

Az elmúlt hetekben négy, a devizahitelekkel kapcsolatos bírósági ítélet is napvilágot látott, többnyire a kamatemelések jogszerűtlenségével kapcsolatban. Kérdéses, hogy a készülő devizahiteles csomag megszünteti-e az egyre nagyobb pénzügyi káoszt okozó jogi bizonytalanságot – írja a Portfolio.hu.

Legutóbb, múlt pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem először kaszálta el az OTP-t. Október 9-én újabb devizahiteles nyert pert bank ellen: az OTP és a Raiffeisen után az AXA ellen ítélt a bíróság. Az MNO az ügyben Léhmann György ügyvédhez fordult – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – felvilágosításért. Léhmann elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket, így a mostanit is. A négy ítélet közül csak az október 8-i jogerős, melyet szintén Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.

A Portfolio.hu elemzői megvizsgálták, nemzetgazdasági szinten mekkora lehetett a negatív és pozitív kamatváltozásokból fakadó törlesztőrészlet-változás, és ma mennyivel nagyobb a bankok kamatbevétele annál, mint ha minden egyes hitelnél a folyósításkori átlagszinten maradt volna a kamat. A szakportálnál figyelembe vették, mikor milyen összegben folyósítottak devizaalapú jelzáloghitelt a bankok, azóta milyen árfolyamváltozások következtek be, és eszerint súlyozták a folyósítás óta bekövetkezett kamatváltozások hatását.

A portál számításai szerint idén összesen 81,4 milliárd forinttal alacsonyabb lenne a hitelesek törlesztőrészlete – és kisebb a bankok bevétele –, ha mindenki a kezdeti kamatszint alapján fizetné a hitelét. Ez fejenként átlagosan közel 13 500 forintot jelentene havonta. 2005 eleje óta – az azóta végtörlesztőket nem számítva – becsléseik szerint 339 milliárd forinttal nagyobb összegű törlesztőrészletet fizetett a magyar lakosság annál, mint ha a kezdetinek megfelelő maradt volna a kamatszint. Vagyis ha a kamatváltozások jogszerűtlenek lettek volna, és az összeg vissza is járna, átlagosan 674 ezer forintot kapna vissza egy devizahiteles.

Ezek alapján, valamint egy 10 millió forint összegű, más tekintetben átlagos lakáshitel esetében egy 2005-ben vagy 2006-ban felvett hitelnél körülbelül 1,1-1,3 millió forintot bukott az adós, de még egy 2007. év végi hitelfelvétel esetén is 800 ezer forinttal fizetett többet. A törlesztőrészleteket nézve elmondható, hogy 2005 és 2007 között történt hitelfelvétel esetén mintegy 20-25 ezer forinttal fizet most többet a fentebb leírt, átlagos devizahiteles, de 2008-as szerződéskötés mellett is közel 16 ezerrel nagyobb a teher a kezdeti törlesztőrészletnél.

A folyósításkori kamatviszonyok teljes helyreállításával a bankszektor azonnal 339 milliárdot, majd évi 81,4 milliárd forintot bukna a devizaalapú jelzáloghitelek esetében – derül ki a Portfolio.hu közelítő számításaiból. A kamatváltozásoknak természetesen számos jogszerű oka is lehetett, és még egy bíróság sem mondta ki, hogy a szerződések eredeti állapotát vissza kellene állítani, így a fenti számok messzemenően hipotetikusak – zárja elemzését a szakportál.

„Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, amelynek következtében a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter részvételével.

Ha a szerződő felek november 1-jéig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.

A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor.