Az uniós jog eddig nem rendezte egyértelműen, hogy a virágport minek kell tekinteni a mézben: alkotóelemnek vagy összetevőnek. Az Európai Bíróság egy 2011-es ítéletében összetevőnek minősítette, ám az Európai Bizottság által javasolt – és az EP által most elfogadott – pontosítás értelmében a pollen a méz természetes alkotóeleme, és nem külön összetevő. Ha külön összetevő lenne, akkor a csomagoláson is fel kellene tüntetni, ha a virágporon belül a GMO aránya meghaladja a 0,9 százalékot. Így viszont, hogy a pollen természetes alkotóelemnek minősül, már a méz egészéhez viszonyítva kell vizsgálni az arányokat, és miután a mézben nagyon kevés – mindössze 0,5 százalék – a virágpor, a méz teljes tömegéhez viszonyítva sosem fogja a benne lévő GMO aránya meghaladni a határértéket, ezért a csomagolásra sem kell ráírni.
Bánki szerint az unió „ismét a saját termelői érdekeit figyelmen kívül hagyva harmadik országok kereskedelmének kedvezett, súlyosan megsértve a fogyasztók választási szabadságát”. A fideszes EP-képviselők és a magyar kormány – tette hozzá – „minden jogi és nem jogi, uniós és hazai eszközzel tovább fognak küzdeni a magyar méz GMO-mentessége érdekében”.
Az MNO részletesen foglalkozott az akácbotránnyal, a témában írt cikkünket ide kattintva érhetik el.
Az Európai Parlament elfogadta szerdán azt a javaslatot, amely a méz természetes alkotóelemeként, és nem külön összetevőként határozza meg a virágport, ezért nem kell majd feltüntetni a csomagoláson, hogy tartalmaz-e génmódosított organizmust.
Az EP-ben a brit konzervatív Julie Girling volt a téma felelőse. Szerinte a szavazáson a józan ész kerekedett felül. „A virágpor nem a méz összetevője, és örülök, hogy ez a téveszme nem jelenik meg az uniós szabályozásban” – mondta Julie Girling, aki szerint így helyreáll a jogbiztonság az ágazatban. A javaslatot 283 képviselő támogatta, 248-an szavaztak ellene, 45-en tartózkodtak. A jogszabály elfogadásához azt formálisan még a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
