Nem csak a devizahitelesek, nagyon sok forinthiteles is küzd a hitel vagy hitelek visszafizetésével. A bankok jó érzékkel látták meg a kínálkozó rést a piacon, és ezeknek az embereknek úgynevezett kiváltó hitelt ajánlanak. Elsősorban a több hitel helyett egyet. Vajon csak azt szeretnék, hogy más bankok helyett az ő adósaik legyenek, vagy a kiváltó hitel tényleg segíthet?
Pénzügyi szakemberek szerint maga a hitelezés és a hitelkártya-adósság egy soha véget nem érő pénzügyi örvény, ami hosszú távú szegénységbe taszítja az adóst, és biztos bevételi forrást jelent a bankok számára. Az egyre növekvő hitelrészletek és hitelkártya-tartozásból feltornyosuló adósság egyik lehetséges megoldása lehet a hitelkiváltó hitel, amit pénzügyi termékként már jó ideje kínálnak a piacon. Átvizsgálva a jelenleg hozzáférhető kínálatot megállapítható, hogy a rossz adósokon ez a konstrukció sem segít, de akkor kinek és hogyan éri ez meg?
Elsősorban azokban az esetekben éri meg egy hitelbe csoportosítani meglévő hiteleinket, vagy egy újabb hitellel kiváltani meglévő hitelünket, ha az új konstrukció kamatozása jelentősen alacsonyabb, mint a régi(ek)é. Lévén, hogy a MNB erőfeszítései révén Magyarországon ma az alapkamat 2,1 százalék, így a banki hitelek kamata is jelentősen kedvezőbb, mint 5-10 évvel ezelőtt volt. Alaposan körül kell azonban nézni a kínálatok között, mérlegre kell tenni minden feltételt ahhoz, hogy olyan konstrukciót találjunk, amely valóban kedvező számunkra.
Mielőtt nekifutnánk az igénylésnek, érdemes tájékozódni a feltételekről, mert számos eleve kizáró pontot találhatunk. A központi hitelinformációs rendszer (khr) adóslistáján való szereplés alapból kizáró tényező, még abban az esetben is, ha az igénylő a kiváltandó hitel kapcsán került fel rá, vagy ha passzív (adósságát időközben letudta) szereplőként van nyilvántartva. Komolyan veszik a hitelező – és családtagjainak – anyagi helyzetét, a havonta rendszeresen befolyó jövedelmet. Ha rendelkezik házastárssal vagy élettárssal, úgy azt kötelezően be kell vonnia az ügyletbe, ahogyan kötelező a jelzálog bevonása is.
Mindezek fényében már szűkül a lehetőségek köre, és akkor még nem említettük a futamidő megnyújtását, ami nem minden esetben jár kézen fogva a legkedvezőbb teljeshiteldíj-mutatóval (thm). A tartozás – még ha a hitelkiváltó reklámok ezt is sugallják – nem vész el, legfeljebb átalakul, egy elnyújtott, hosszú lejáratú, sokáig fizetendő ügyletbe.
Persze van olyan bank, ahol korrektebb az elszámolás, ezért érdemes körbenézni a piacon. Viszont volt arra is példa, hogy autóhitelnél a hétéves futamidőt 13 évre kitolva (!) alig tízezer forinttal lett volna kevesebb az amúgy 70 százalékkal megdrágult hitelkonstrukció. Mindezek ellenére érdemes szétnézni a piacon, mert lehetséges az is, hogy a régi és az új kamat között akkora lesz az eltérés, hogy az új hitel akár rövidebb futamidővel és kisebb törlesztőrészlettel futhat ki, mint a korábbi pénzügyi konstellációban.
Elsősorban azoknak, akik eddig is stabilan tudták fizetni a részleteket, de szeretnének némi lélegzethez jutni, így belefér nekik az, hogy pár évvel kitolják a futamidőt. Azok számára is menekülőút lehet, akik hitelkártya- vagy bankszámlahitelkeret-túllépés kapcsán verték magukat adósságba. Az így maguk előtt görgetett speciális tartozás, a kamattal megfejelt adósság előbb-utóbb elolvad.
Mindeközben nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tartozás nem tűnik el a hitelkiváltás varázslatával, csupán átalakul. Ha ügyesek vagyunk, csökkennek a terheink. Ha csak közepesen vagyunk ügyesek, akkor hosszabbodik a futamidőnk, csökken a havi törlesztőrészletünk, de összességében plusz terhet is a nyakunkba veszünk. Ha ügyetlenek vagyunk, olyan terméket adnak el nekünk, ami nem könnyít az életünkön, hanem tovább nehezíti azt.
