Véget ért a kamatcsökkentési ciklus

A monetáris tanács közleménye szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

Az MNB „tartós tartásra”, vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi 2,1 százalékon marad – mondta Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón kedden Budapesten. Hozzátette ugyanakkor: a monetáris tanács nem zárja ki, hogy – ha az alapfolyamatok indokolják – ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson, de ez most nem látszik reálisnak.

Az MNB 24 hónapos kamatcsökkentési ciklusa az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést Magyarországon, és 64 milliárd forinttal mérsékelte a költségvetés kamatkiadásait 2012 nyara óta – mondta Matolcsy. Az elnök kiemelte: a kamatcsökkentési ciklus segítette azt is, hogy tavaly kikerüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól az ország, és a következő években 300 milliárd forinttal csökken az államadósság finanszírozási terhe. Az MNB becslése szerint a kamatcsökkentések két év alatt összesen 1,1 százalékponttal emelték az éves infláció átlagos értékét, a kamatcsökkentések nélkül az idei infláció számottevően negatív tartományba, mínusz egy százalék közelébe süllyedhetett volna – mondta Matolcsy.

Matolcsy György kiemelte: véget ért egy időszak, a kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött. Magyarországon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos lazítási ciklusra és ilyen alacsony kamatszintre még nem volt példa a rendszerváltás óta, sőt, a globális jegybanki világban is alig van rá példa.

Az MNB elnöke az előfeltételek közé sorolta, hogy 2010-ben Magyarország sikeres makrogazdasági fordulatot hajtott végre, 2011-ben az államháztartási hiány a magánnyugdíjpénztári vagyon beszámítása nélkül is 3 százalék alá, 2,94 százalékra csökkent, majd 2011-2012-ben megállt az államadósság növekedése. 2013 végén növekedési trendforduló zajlott le a magyar gazdaságban, ez is segítette a kamatcsökkentési ciklus fenntartását – emelte ki Matolcsy György.

Emlékeztetett arra, hogy 2013-ra még a 2012-ben hivatalban lévő jegybanki vezetés 203 milliárd forintos veszteséget vetített előre a jegybank mérlegében, az új, 2013 tavaszán hivatalba kerülő vezetés viszont „mérlegfordulatot” hajtott végre, a veszteség helyett nyereséget ért el.

Matolcsy György kitért arra, hogy megvalósult a monetáris transzmisszió: az MNB által képviselt „monetáris politika úgy hatott, ahogyan annak hatnia kellett”, vagyis mérsékelte a banki kamatokat. A lazítási ciklus a magánszféra hitelterheit több 100 milliárd forinttal csökkentette, mivel a meghatározó lakossági és vállalati banki hiteltermékekben 450-550 bázispont körüli kamatmérséklődést eredményezett. Emellett az MNB a kamatcsökkentés és más eszközei révén az átlagos referenciahozamokat közel 400 bázisponttal csökkentette, így hosszabb távon Magyarország forintban kibocsátott állampapírjai után a kamatkiadásokat évente mintegy 300 milliárd forintos összegben mérsékelte – fűzte hozzá az elnök.

Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács külső tagja emlékeztetett arra, hogy már 2012 augusztusa előtt is lett volna lehetőség a kamatcsökkentési ciklus megkezdésére, hiszen a fiskális fordulat már korábban lezajlott, de 2012 augusztusában adódott az a lehetőség, hogy a külső tagok kezdeményezésére elinduljon a kamatcsökkentés.

A külső tagok jól érzékelték a folyamatokat, majd később az új vezetés hivatalba lépése után már a szakmai közeg is elfogadta a kamatcsökkentés létjogosultságát, amelynek során végig konzervatív, szakmai szemlélettel hozta meg döntéseit a monetáris tanács – mondta Bártfai-Mager Andrea.

Az MNB kedd délutáni sajtótájékoztatója előtt kiosztott közlemény szerint „az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja”. A monetáris tanács megítélése szerint előretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.

A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés (azaz a GDP tényleges és potenciális mértéke közötti különbség) a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik. A monetáris tanács úgy véli, a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását indokolta, az árstabilitás középtávú elérése pedig további 20 bázispontos kamatcsökkentést tett szükségessé.

Kérdésekre válaszolva Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta: továbbra is az a jegybank álláspontja, hogy a devizahiteleseket megsegítő csomag első törvénye 700-900 milliárd forint körüli összegben terhelheti meg a magyarországi bankrendszert.

Arra a kérdésre, hogy az MNB a leendő perekben milyen szakmai segítséget nyújt akár a bankoknak, akár az állami intézményeknek, Matolcsy György kiemelte: az MNB a szakmai hátterére és adatbázisaira alapozva mind az állami intézményeknek, a bíróságoknak, de egyúttal a Magyar Bankszövetségnek, illetve egyedi banki kérésekre a hitelintézeteknek is megadja a szakmai támogatást.

Mint arról korábban beszámoltunk, újabb történelmi mélypontra, 0,2 százalékponttal, 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács kedden. A döntés meglepte az elemzőket.

Erősödni kezdett a forint, miután az MNB kedden délután bejelentette, hogy véget ért kétéves kamatcsökkentési ciklusa. Míg egy órával korábban, a 20 bázispontos kamatvágás hírére gyengült a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben, délután háromra már jelentősen erősödött.

A kamatvágás után közvetlenül az euró árfolyama elérte a 310 forintot, de miután az MNB bejelentette, hogy vége az enyhítési ciklusnak, már 307,87 forintra csökkent az árfolyam. A dollár jegyzése délután kettő után kevéssel 229,70 forint volt, egy órával később 228,35 forint. A svájci frank jegyzése 254,90 forintról 253,48 forintra, a japán jené 2,2616 forintról 2,2522 forintra változott pár perccel délután három utánra.

Balatoni András, az ING vezető elemzője korábban elmondta: bár kamatvágásra számítottak az elemzők, a gyorsítás meglepő volt, és azt a reálgazdasági környezet szerinte nem indokolta. A szakértő kifejtette: az MNB eddigi kamatdöntései után kiadott közleményeiben óvatosan, konzervatívan fogalmazott. A júniusi inflációs ráta teljes mértékben megegyezett az MNB által várttal, és érdemben nem változtak az inflációs nyomást reprezentáló mutatók sem. A szakértő szerint meg kell várni a jegybanki közleményt, mert „nagy meglepetés” a 20 bázispontos vágás. Balatoni elmondta: a forint árfolyama az egy hónappal ezelőttihez képest gyengébb, a kockázati prémium pedig kissé emelkedett az utóbbi hetekben.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a nagyobb vágás nem konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával. Úgy vélte, lehet, hogy a jegybank az ősz előtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvező globális környezetet. A tőkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán–orosz konfliktus vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerűek a kockázatos eszközök – tette hozzá.

A magyar állampapírok tovább erősödtek júliusban az MNB swap tendereinek következtében. A piac egyelőre ignorálta a devizahitelek kivezetéséből a bankrendszer számára adódó jelentős tőkeveszteségek hírét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból – mondta. Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét – hívta fel a figyelmet.

Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője szerint a meglepő döntéshez vélhetően az EKB-tól remélt újabb élénkítő csomag forintprémium-leszorító hatása nyújtott támogatást. A döntés ellenére a kezdeti kisebb kilengés után a forint árfolyama szinte alig mozdult meg – tette hozzá. Szerinte hasonló volt a piaci reakció a török jegybank legutóbbi kamatcsökkentéseinél is a török líra piacán, mely mögött szintén a fent említett logika állhatott.

Az Equilor is arra hívta fel a figyelmet elemzésében, hogy bár az orosz–ukrán konfliktus ismét kiéleződött, ami rontotta a nemzetközi kockázati környezetet, az alacsony hazai júniusi inflációs adat támogatta a sorozatban 24. kamatcsökkentést. Vélhetően az állampapírpiacon mutatkozó erős kereslet motiválhatta a tanácsot – tették hozzá. Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodások alapján a piaci szereplők egyre közelebb érzik a kamatvágási ciklus alját. A mostani vágás azt mutatja, hogy a jegybank akár 2 százalék alá is mehet. Az MNB előrejelzése szerint tartósan laza vagy alacsony kamatkondíciókkal is elérhető az inflációs cél az előrejelzési horizont második felében – áll az Equilor elemzésében.