De csak a magyar részben. A pofátlanság odáig terjed, hogy a magyar pezsgő elnevezés mellett lengyelül, csehül, szlovákul, románul, vagy horvátul pontosan leírják, hogy ez a termék habzó bor.
Vérlázító, hogy a magyar vásárlókat – és az illetékes magyar hatóságot is – ennyire hülyének nézik.
Hogy miért lehet ezt mégis megtenni?
Nos, azért, mert az Európai Unióban készült borászati termékeket nem kell bevizsgáltatni a magyarországi forgalomba hozatal előtt. Ellentétben a magyar borokkal és pezsgőkkel, amelyek szigorú labormunkák alapján elvégzett és borjogi ellenőrzésen mennek át. Így egy magyar borászatnak esélye sincs arra, hogy a fenti átverést eljátssza. A külföldinek is csak addig, míg a borfelügyelők le nem emelnek egy palackot a polcról, és meg nem nézik annak hátcímkéjét. Ezúton is szeretnénk arra biztatni a Nébih Borászati Igazgatóságának munkatársait, hogy vegyik górcső alá ezeket a megtévesztő termékeket, és védjék meg az átveréstől a magyar fogyasztókat. Egyben megvédhetik a tisztességes magyar borászok piacát is.
Felvetődik a kérdés, miként védheti magát a fogyasztó ettől az átveréstől?
Nagyon egyszerűen. Egyrészt, lehetőleg válasszon magyar pezsgőt az ünnepekre. A palackon azt írja, pezsgő, így nyugodt lélekkel leveheti a polcról, és biztos lehet abban, hogy a palackban pezsgő van. 1000 forint alatt is bőséges választékot talál a hazai pezsgőkből.
Ha már mindenképpen külföldi pezsgővel szeretne szilveszterkor koccintani, készüljön fel alaposabban, mert kicsit drágább lesz. Csak olyan termékben bízzon meg, amelyen egyértelműen megtalálja a pezsgő szót, a gyártó nyelvén, a fő címkén. Németül SEKT, franciául CHAMPAGNE, olaszul SCIAMPAGNE (vájt fülűeknek FRANCIACORTA, de aligha kapható hiperekben), spanyolul CAVA. Ébresszen gyanút, ha ez nincs feltüntetve, de adjuk meg az esélyt, hogy a hátcímkén esetleg ott lesz a bűvös szó. Ha ott sincs, akkor kész a csapda, amibe könnyen belesétálhatunk.
