Az idei sajtófotós seregszemle Szigeti Tamás, a kiállítás kurátora szándékának megfelelően egyfajta főhajtás is az egyre inkább visszaszoruló nyomtatott sajtó felé, mely kétség kívül a műfaj igazi terepe. A március 20-a és május 17-e között látható kiállításon a fotók hosszú papírtekercseken szerepelnek, ezzel utalnak a hagyományos újságnyomásra, a rotációs technológiára. Ezt a Canon vállalat támogatása tette lehetővé, és a cég megrendelésére készült el Pályi Zsófia sorozata a Vöröskereszt munkájáról.
Egy nő a Kossuth téren hazaárulónak nevezi és leköpi Pászor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki az Országgyűlés alakuló üléséről távozik éppen
Fotó: Tuba Zoltán (szabadúszó). A hír-, eseményfotó egyedi kategória harmadik helyezettje, Budapest, 2014. május 6.
Idén 243 fotográfus összesen 7164 képpel pályázott a csaknem 4 millió forint összdíjazású 33. Magyar Sajtófotó Pályázatra. A díjakat a hagyományokhoz híven 13 kategóriában osztották ki, emellett hat különdíjat ítélt oda a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri, melynek elnöke Adrian Evans volt, a Panos Pictures fotóügynökség igazgatója. A 2014-es év legjobb sajtófotóit a Evans mellett Eric Baradat, az AFP Photo főszerkesztője, Bócsi Krisztián, a Bloomberg Finance fotográfusa, Marián Pauer fotótörténész, kurátor és Reviczky Zsolt, a Népszabadság fotóriportere választotta ki.
A bányából a parlament elé – így készült a Kossuth-szobor (részlet a sorozatból). „Az apró részleteket, amelyeket a gép nem tudja megcsinálni, a szobrásznak kell, és azok adják a szobor lelkét.” – Szénási József, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. kőfaragó igazgatója. 2014. március 15-én leplezték le az újonnan felújított Kossuth téren a Rákosi-korszakban eltávolított szoborcsoport másolatának fő alakját, a Kossuth Lajost ábrázoló szobrot. A szoboralak süttői mészkőből készült, a bányából másfél hónap alatt jutott el a Parlament előtti térre; az eltelt időben több tíz munkás, egy szobrászgép és négy szobrász dolgozott azon, hogy időben elkészüljön a pontos másolat. Mielőtt az alkotás a kijelölt helyére kerülhet, egy szakemberekből álló zsűri többször többször is ellenőrzi, és a legapróbb hiba esetén is visszaküldi a műhelybe
Fotó: Tuba Zoltán. A művészet, műalkotás vagy művészeti tevékenység ábrázolása fotóriporteri eszközökkel sorozatkategória második helyezettje
A sajtófotós nincs könnyű helyzetben, hiszen tojástáncot kell lejtenie a napi hírkényszer, a közérthetőség és a szakmai igényesség keretezte területen. Éppen ezért külön elismerés illeti azokat a fotóriportereket, akik ilyen nyomás mellett is képesek hirtelen egy mélyebb jelentéssel bíró pillanatot is észrevenni és megörökíteni. Mint például Hajdu D. András képén, ami egy vidéki nyomortelepen készült és egy cicát örökít meg, aki a szárítóra kiakasztott szőnyeget nézi, amiről egy tigris színpompás rajza néz vissza rá. Elvágyódás, a mélyszegénység elkeserítő esztétikáját mégiscsak megtörő vágy a színesebb valóság iránt ilyen és hasonló képzettársításokat is megindít ez a fotó.
Háború az utcán (részlet a sorozatból). Több százezer tüntető vette be 2014 elején Ukrajna fővárosában a Függetlenség terét. Az országban véres polgárháború dúlt, melynek több száz sérültje és halálos áldozata volt. A kormányellenes tüntetések a gyülekezési jogot korlátozó rendelkezés elfogadása után nyílt utcai harcokba torkolltak, a tüntetők a brutális rendőri fellépés ellenére elfoglalták a hivatalos intézményeket, és barikádokat építettek a belváros köré. A Majdanon február 20-án elszabadult a pokol. A tűzzel borított, körbebástyázott főtérről a demonstrálók megelégelve az állóharcot lerohanták a rendőröket. Ekkorra előkerültek az éleslőszerek, és mindkét oldalon vérengzésbe fulladt a felkelés. A teret sebesültek és halottak borították, akik célzott lövéseket kaptak az épületekben megbújó orvlövészektől. Az összecsapásokat követően Kijev főterén temetési szertartásokkal hősként búcsúztatták az ütközetek során életüket vesztett forradalmárokat
Fotó: Csudai Sándor (Magyar Hírlap). A képriportsorozat kategória első helyezettje
A humor szintén képes általánosabb emberi vonásokat kiragadni a hírverseny hajszájában készülő képek egynémelyike esetében. Persze az extremitás sem jelent mindig háborút, vért és könnyet. Mohai Balázs Highline a Szellemvárosban című sorozata a közéltáncot életmódszerűen űzőkről egyszerre dermesztő és mégis derűs.
A megfiatalodott magyar vízilabda-válogatott és edzőik vizes portrésorozatának néhány fotója (részlet a sorozatból). A Benedek Tibor vezetésével felálló fiatal csapat méltó a többszörös olimpiai és világbajnok elődök teljesítményéhez
Fotó: Erdélyi Gábor (szabadúszó). Az emberábrázolás-portré sorozatkategória második helyezettje
Talán a keresetlenség ennek az oka, amivel éles ellentétben áll Déri Miklós közismert értelmiségieket és művészeket megörökítő csoportos portrésorozata, mely erőltetett lazaságával és a technikai manírokkal is hangsúlyozott teatralitásával tűnik ki negatív értelemben a mezőnyből. Különösen, ha olyan sorozattal vetjük össze, mint Csudai Sándor ukrán képriportja, mely egy nagy költségvetésű amerikai akciófilmet is kenterbe ver drámai pillanataival.
Highline a szellemvárosban. A highline nem csupán a fizikai és mentális felkészültségről szól. Ez a sport életforma, éveken át tartó gyakorlással. Egy-egy esemény hosszas tervezést és előkészületeket igényel, a felszerelés építése akár napokig is tarthat, maga az egyensúlyozás pedig mindig óriási küzdelem. Ezúttal az évtizedek óta üresen álló szentkirályszabadjai szellemvárost lakta be a csapat 2014 májusában
Fotó: Mohai Balázs (szabadúszó/MTI). A sport sorozatkategória első helyezettje
A hétköznapok unalmas szövetén hirtelen átütő humorra pedig M. Schmidt János képe a legjobb példa, mely egy fiatal takarítónőt örökít meg, aki szemérmesen próbálja félrenézni a dugig telt férfimosdóban. Az egyik legszívmelengetőbb sorozat pedig kétség kívül az, amely egykori női atlétákat örökít meg idősebb korukban, egykori sportágukat űzve. Szép látni a sűrű ráncok hálójában is ugyanúgy acélosan csillogó tekinteteket, a feltámadó küzdeni vágyást.
Visszatérés a csillagos házakba (részlet a sorozatból). Hetven évvel ezelőtt született az a törvény, amely szerint Budapest zsidó polgárainak otthonukat elhagyva a számukra kijelölt csillagos házakba kellett összezsúfolódniuk. A hatóságok éppen 1944 olyan házat jelöltek ki, amelyre ki kellett tenni a kanárisárga csillagot, jelezve, hogy ott zsidók laknak. 1600 ház ma is áll, sokan a túlélők közül egyszer sem tértek vissza, mert nem tudnak szabadulni az emlékeiktől, s van, aki még ma is ott lakik. A fotósorozatban mindenkit az egykor családja számára kijelölt csillagos házba vitt vissza a szerző, s közben mindenki elmesélte a házhoz fűződő emlékeit
Fotó: Bődey János (Index). Az emberábrázolás-portré sorozatkategória első helyezettje
Asszonyok (részlet a sorozatból). A német Teodora Albrecht a 65 éves nők súlylökőversenyében. 2014. március 25-e és 30-a között rendezték meg Budapesten a hatodik fedettpályás atlétikai veterán-világbajnokságot, a megmérettetésen 70 országból közel 4000 atléta vett részt.
Fotó: Illyés Tibor (MTI). 2014. március 26.
Menedékkérők – Miskolci romák útja Svájcba (részlet a sorozatból). A 20 éves Galamb Nóra kezében egyéves fiával néz ki házuk ablakán egy nappal azelőtt, hogy családjával együtt útnak indult a svájci Vallorbe-ba menedékjogot kérni
Fotó: Hajdu D. András (Abcúg.hu). A társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia sorozatkategória első helyezettje. 2014. október 18.
Falramászás. Kiss Benedek, az egyik legeredményesebb hazai szabadstílusú hódeszkás edzés közben az ausztriai Flachauwinklben. A háttérben alulról felszálló köd tökéletes stúdióhatással varázsolja meg a képet
Fotó: Süveg Áron (szabadúszó). A sport egyedi kategória első helyezettje
A 62 éves Antal Barnabás József másfél éve él az utcán Nyíregyházán. Karácsony éjjelén felvette a katolikus karitásztól kapott legjobb ruháját, hogy részt vegyen az éjféli misén (részlet a sorozatból)
Fotó: Balázs Attila (MTI). Az André Kertész-nagydíj győztese
Prés. A téli időszakban a madarak halászata néhány be nem fagyott területre koncentrálódik. Egy ilyen pillanatban a szürke gém szorításában préselődik a kifogott méretes hal
Fotó: Máté Bence. A természet és tudomány egyedi kategória első helyezettje
Magyar markológép. Rohammunka a Várkert Bazár harmadik ünnepélyes átadása előtt. A vezeték javításához ásott gödör szűkre sikerült: beleállva nem lehetett lehajolni, a gödör széléről pedig nem lehetett elérni
Fotó: Teknös Miklós (Népszabadság). A bulvár, humor egyedi vagy sorozatkategória első helyezettje
Neohippi törzs járta táncát Nógrádban. 2014. júliusában második alkalommal rendezték meg az ötnapos Sun fesztivált. A Nógrád megyei Csobánkapusztán mintegy tizenkétezer goás gyűlt össze a világ minden tájáról – ők annak a szubkultúrának a tagjai, amelyet a legtöbben a kábítószerező, bűzölgő hippikkel és kommunában élő, szakadt ruhás emberekkel azonosítanak. Az itt bulizók viszont éppen olyanok, mint a többi fesztivál vendégei, viszont nagy számban találhatók köztük „rendszeren kívüliek”, akik fix munka nélkül utazgatnak a világban, és úgy vezetik az életüket, ahogy éppen nekik jól esik
Fotó: Ajpek Orsolya (Index). A művészet-műalkotás vagy művészeti tevékenység ábrázolása fotóriporteri eszközökkel sorozatkategória harmadik helyezettje
Úton Európába (részlet a sorozatból). 2013-hoz képest két és félszeresére nőtt az Európába érkező illegális bevándorlók száma, több mint negyedmillió menekült próbált meg az EU határain keresztül Nyugat-Európába eljutni. Magyarország számára a magyar-szerb határon át érkező migránsok okozzák a legnagyobb problámát. Tavaly közel 30 ezer, többnyire szír, afgán, koszovói albán menekült szökött át a déli határszakaszokon. Ásotthalom külterületein mezőőrök és polgárőrök segítik a rendőrség munkáját, kiérkezésükig feltartóztatják a migránsokat. Magyarországnak az EU tagságból fakadóan be kell fogadnia ezeket az embereket menültstátuszuk elbírálásáig, erre az időre szabad kijárású menekülttáborokban helyezik el őket, ahonnan legtöbben rövid időn belül tovább utaznak Nyugat-Európa felé
Fotó: Béli Balázs (Barikád). MÚOSZ Nagydíj
Netadó-tüntetés. Az Erzsébet hídon vonuló több tízezres tömeg egyszerre tartja a magasba mobiltelefonjait az internetadó elleni tiltakozásként 2014 október 28-án
Fotó: Mórciz-Sabján Simon (Népszabadság). A hír-, eseményfotó (egyedi) kategória első helyezett. Escher Károly-díj a legjobb hírképért
