Rákosi tekintete és sok-sok dolgozó a sportuszodában

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Milyen volt az élet régen a Nemzeti Sportuszodában? A 30-as, 40-es, 50-es és 60-as évek fotóiból válogattunk.

Kovacsik Ágnes
2016. 04. 11. 17:51

Hajós Alfréd az ép testben ép lélek szellemét követve a Műegyetemen folytatott építésztanulmányokat, 1907-ben nyitott saját irodát, ahol szecessziós, majd eklektikus stílusban alkotott. A közmegbecsülésnek örvendő sportember még 1924-ben is elhódított egy olimpiai elsőséget, mivel a Lauber Dezsővel közösen készített budapesti stadiontervüket a legjobbnak ítélték a párizsi olimpia szellemi versenyén.

1929-ben a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pályázatot írt ki fedett uszoda építésére. A sportág kívánalmait jól ismerő Hajós terve meggyőzte a minisztériumot, így 1930-ban elkezdték a 33 méter hosszúságú és a 18 méter széles medencét is magába foglaló uszoda építését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.