A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Magyarország első fedett uszodája mostanság gyakran meglehetősen negatív kontextusban kerül a hírekbe Kiss László nagy vihart kavart, évtizedekkel ezelőtti ügye kapcsán. Ennek apropóján Aczél Endrétől, a Népszabadság most már csak volt újságírójától azt is megtudhattuk, hogy legalábbis a hatvanas években a sportuszoda a csajozó úszók vadászterülete volt, és hogy „a vadászat vég nélkül folyt, és nem eredménytelenül”.
Így volt-e vagy sem, a mai nap talán érdemes egy másik dátumra is figyelni a Hajós vonatkozásában: százhúsz évvel ezelőtt, 1896. április 11-én alig másfél perccel a startpisztoly eldördülését követően a tizennyolc éves Hajós Alfréd megszerezte a magyar sporttörténelem első olimpiai bajnoki címét. A magyar sport legendája azonban nemcsak az úszásban alkotott maradandót: a Margitszigetre tervezett első fedett úszócsarnokot az ő tervei alapján kezdték el építeni 1930-ban. Cikkünkben a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda történetének egy-egy szeletét villantjuk fel korabeli fényképek segítségével. (A fotókat a Fortepanról és az MTI archívumából válogattuk.)
A legendás magyar úszóról szól a Magyar Nemzet Tollhegyen rovatában Pilhál György hétfői írása is. „Vajon megfilmesítik-e egyszer annak a fiatalembernek a történetét, aki százhúsz esztendeje e napon elsőként ért célba a százméteres gyorsúszás mezőnyének versenyzői közül a görögországi Pireusz-öböl tizenkét fokos tengervizében?” – kérdezi a szerző.
Tavaly április 11-én hosszabb cikkben emlékeztünk meg Hajós Alfrédről. Írásunkat itt olvashatja.
A Guttman Arnold néven szegény, zsidó családban felnőtt Alfrédot édesapjának tragikus halála terelte a víz közelébe. Még csak tizenhárom éves volt, amikor a családfőt a Duna hullámai örökre elragadták, ezután kezdett el a fiú komolyabban foglalkozni az úszással. 1894-ben a Magyar Úszó Egyesülethez csatlakozott, hogy kipróbálja magát. Két évvel később pedig az Athén melletti Zea-öböl jéghideg vízében 100 méter és 1200 méter gyorson is elsőként ért célba. Győzelméhez a görög trónörökös is gratulált, a lapok pedig a magyar delfinként emlegették.
Hajós Alfréd az ép testben ép lélek szellemét követve a Műegyetemen folytatott építésztanulmányokat, 1907-ben nyitott saját irodát, ahol szecessziós, majd eklektikus stílusban alkotott. A közmegbecsülésnek örvendő sportember még 1924-ben is elhódított egy olimpiai elsőséget, mivel a Lauber Dezsővel közösen készített budapesti stadiontervüket a legjobbnak ítélték a párizsi olimpia szellemi versenyén.
1929-ben a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pályázatot írt ki fedett uszoda építésére. A sportág kívánalmait jól ismerő Hajós terve meggyőzte a minisztériumot, így 1930-ban elkezdték a 33 méter hosszúságú és a 18 méter széles medencét is magába foglaló uszoda építését.
