Rákosi tekintete és sok-sok dolgozó a sportuszodában

Milyen volt az élet régen a Nemzeti Sportuszodában? A 30-as, 40-es, 50-es és 60-as évek fotóiból válogattunk.

Kovacsik Ágnes
2016. 04. 11. 17:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hajós Alfréd az ép testben ép lélek szellemét követve a Műegyetemen folytatott építésztanulmányokat, 1907-ben nyitott saját irodát, ahol szecessziós, majd eklektikus stílusban alkotott. A közmegbecsülésnek örvendő sportember még 1924-ben is elhódított egy olimpiai elsőséget, mivel a Lauber Dezsővel közösen készített budapesti stadiontervüket a legjobbnak ítélték a párizsi olimpia szellemi versenyén.

1929-ben a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pályázatot írt ki fedett uszoda építésére. A sportág kívánalmait jól ismerő Hajós terve meggyőzte a minisztériumot, így 1930-ban elkezdték a 33 méter hosszúságú és a 18 méter széles medencét is magába foglaló uszoda építését.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.