Idén második alkalommal ítélte oda a fejenként 500 ezer forinttal járó ösztöndíjakat a Capa Központ.
A zsűri Fátyol Viola: Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél; Ficsór Zsolt: Soroksár, valamint Timár Sára Erzsébet: Kultúrház című pályaműveit értékelte a legjobbnak. Emellett kiemeltek további három finalistát, akik pályaműveikkel a zsűrizés utolsó fordulójába kerültek: Bácsi Róbert László: Szabadság; Kasza Gábor: Entre deux mers (Két tenger között); Puklus Péter: Egy harcos epikus szerelmi története.
A három ösztöndíjas közül kerül ki a Capa-nagydíjas, aki további 3 és félmillió forinttal gazdagodik majd. A finalistáknak fél év múlva kell beszámolniuk a zsűrinek a projektjük előrehaladtáról, a bíráló bizottság ezt követően választja ki a végső győztest.
„Magyarországon ma hozzávetőlegesen háromezer művelődési ház található” – fejtette ki pályamunkájával kapcsolatban Timár Sára Erzsébet. „Az intézményrendszer története messzire nyúlik vissza, mégis leginkább a szocialista közművelődés szánt nekik meghatározó szerepet. A jelenkor igényeinek megfelelően több épületet sikerült felújítani az utóbbi években – jelentős részük azonban továbbra is őrzi a régi rendszer hangulatát, termei, szobái sajátos atmoszférával rendelkeznek, ahol múlt és jelen történeti nyomai egymásra rétegződve találkoznak”.
„2013 nyarán kerültem kapcsolatba a Vámospércsi Népdalkörrel, és váltam rövid idő alatt a csoport tagjává” – mesélt Ha van szíved, neked is fáj, amit velem tettél című munkájáról Fátyol Viola. „E résztvevő megfigyelés során tanulmányozhattam a közösség mindennapjait, működési módját, hagyományőrző tevékenységeit, valamint szerepét a helyi kulturális életben és lokális identitásban.”
Ficsór projektje egy soroksári polgármesteri kampányvideóból nőtt ki: „ha tetszik neki, és megválasztják, állandó fotósai lehetünk! Elsőre jól hangzott, talán még nem is fizet rosszul, meg is érné, ha nem lenne olyan messze...” – fejtette ki a fotós. „Ahogy telt az idő, a hozzáállásom is változott. Szeretek tömegközlekedéssel utazni, akár órákon keresztül is. Jólesik felfedezni a külvárost, már unom a régi köröket, (...) tudtam, ha kimegyek, biztos találok valami kedvemre valót. Ez a hely egy vizuális kincsesbánya!”
