Felügyeleti eljárás a Sparnál

Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak — tudta meg a Magyar Nemzet. A Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztálya a munkavállalók javára foglalt állást, ezért a szakszervezet eljárást kezdeményezett a multinacionális kereskedelmi vállalatnál, és várható, hogy az adóhatóság is vizsgálatba kezd.

A cég nem változtat eddigi bérezési gyakorlatán Forrás: MN-archív

Hatósági vizsgálat és munkaügyi felügyeleti eljárás, illetve pereskedés lehet abból a vitából, amely a Spar Magyarország Kft. és több munkavállalója között alakult ki. A Magyar Nemzet megtudta: a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének második legnagyobb pia­ci szereplője az üllői logisztikai bázisán alkalmazott targoncavezetők alapbérét a kormányrendelet által meghatározott, szakképzetteknek járó garantált bérminimum összege helyett éveken át az aktuális minimálbérnél magasabb, ám az előírtnál alacsonyabb összegben állapította meg. Habár a többtucatnyi érintettnek megvolt az előírt szakképzettsége a munkakör betöltéséhez, akad olyan fizikai munkavállaló, akinek emiatt több százezer forinttal kevesebb pénz ütötte a markát.

– Álláspontom szerint a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. megszegte a munka törvénykönyve vonatkozó előírásait, mert a targoncavezetőként alkalmazott munkavállalóknál nem vette figyelembe az egyenlő bánásmód követelményét és nem a kormányrendeletben meghatározott garantált bérminimumot alkalmazta, hanem jóval kevesebb pénz alapján számfejtette a havi fizetésüket – mondta lapunknak Pál Péter, az érintetteket képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) jogi szakértője.

A cég nem változtat eddigi bérezési gyakorlatán Fotó: MN-archív

Vázolta: a dolgozók jelzésére szakmai állásfoglalásért fordultak a munkaügyi felügyelőségek felettes szervéhez, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályához azzal a kéréssel, hogy ítéljék meg, az adott munkakörben a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alkalmazni alapbérként. – A főosztály egyértelműen kimondta: az építő- és anyagmozgatógépet kezelő, vagyis a targoncavezető munkakör betöltéséhez természetesen szakképesítés szükséges, ezért a munkavállalót megilleti a jogszabályban előírt garantált bérminimum, amely az elmúlt években jellemzően havonta több ezer, illetve több tízezer forinttal volt több a minimálbérnél – ismertette az ügyvéd.

Az állásfoglalás alapján ügyvédi felszólítást küldtek a vállalatnak az elmaradt bérkifizetések teljesítésére, ám erre a Spar Magyarország Kft. a szakszervezetnek még nem reagált.

– 2016 januárjától a garantált bérminimum összege bruttó 129 ezer volt, ami a következő évtől 161 ezer forintra, 2018-tól pedig 180 500 forintra nőtt. Ezzel szemben az egyik érintettnek 2016 januárjában 15 ezer forinttal, februártól pedig minden hónapban 10 ezer forinttal volt kisebb az alapbére, míg 2017-ben havonta 26 ezer forinttal, tavaly pedig havonta 22 500 forinttal alacsonyabb összeggel számoltak neki. Így több mint 700 ezer forintos tartozást halmozott fel a cég egyetlen dolgozónak – mondta a szakszervezet szakértője, hozzátéve: jelenleg 18 alkalmazott ügye van nála, közülük 13-nak még munkaszerződése sincs, annak pótlására a cég három hét türelmi időt kért.

Kiemelte: még nincs pontos adatuk arról, a bérvitában pontosan hány dolgozó érintett ebben vagy más a munkakörben, ahhoz minden alkalmazott munkaszerződését át kellene vizsgálni a több mint 13 ezer főt foglalkoztató cégnél. Ezért az érdekképviselők a Pest Megyei Kormányhivatalnál kezdeményezték, hogy hatósági jogkörben indítsanak munkaügyi ellenőrzést a láncnál, a kormányhivatal befogadta a kérelmet. – A munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette – közölte Pál Péter. Mint mondta, annak tisztázásához, hogy a kifogásolt alapbérek esetén megfelelően teljesítették-e a költségvetésnek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulék fizetési kötelezettségét, mindenképpen adóigazgatási eljárás lefolytatása szükséges, amely megindítását ugyancsak kezdeményezni fogják.

Feszültség a logisztikai bázison. Nem tudni, hány dolgozót érint a jogsértőnek tűnő gyakorlat Fotó: MTI/Beliczay László

Megkeresésünkre a Spar üzletlánc azt közölte: a targoncavezetőként foglalkoztatott munkavállalóknak az úgynevezett időbér és a teljesítménybér kombinációjaként messze a garantált bérminimum feletti összeget fizette és fizeti ki jelenleg is.

– A targoncavezetők 2018-ban pótlékok és egyéb juttatások, például 13. havi bér nélkül havonta átlagosan bruttó 367 447 forintot kerestek – jelezte a Spar, kiemelve: nincs olyan dolgozójuk, akit érintene a szakszervezet által felvetett probléma, és a vállalat az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek is mindig eleget tesz. – Jelenlegi gyakorlatunk jogszerű, azon nem kívánunk változtatni – szögezték le.

Erre reagálva a KDFSZ jogi képviselője azt mondta: az alacsonyabb alapbér miatt az egyéb juttatásokkal együtt végösszegként megjelent havi fizetés hiába haladta meg a mindenkori bérminimum előírt mértékét, az érintettek munkaszerződésében lévő alapbér így is elmaradt attól, amelyet a kormányrendelet szerint alkalmazniuk kellett volna.

Ráadásul a juttatásokat is az alapbér alapján kalkulálják ki, vagyis a kézhez kapott fizetés így mindenképpen kisebb.