Jól halad Kína a digitális jüan bevezetésével

Kína központi pénzintézete, a Kínai Jegybank (People’s Bank of China) arról számolt be, hogy jó ütemben halad az állami kriptovaluta bevezetésével. A központi bank honlapján hétfőn megjelent közlemény felidézi: Kína öt évet töltött a digitális jüan fejlesztésével, és az első valós teszt-kibocsátás 2019 decemberében megtörtént.

A CBDC néven futó kriptovaluta más, nem központilag fejlesztett társaitól abban különbözik, hogy a kínaiak egy olyan hibrid rendszert hoztak létre, amely technikailag független ugyan a központi banktól, de nem szükségszerűen teljesen decentralizált blokklánc. A digitális pénz disztribúciójánál az úgynevezett kétszintű eloszlást alkalmazza Kína, ami azt jelenti, hogy először a bankok és a hivatalos szervek használhatják, még a publikus elérhetőség előtt. Vagyis a Kínai Jegybank van a felső szinten, alatta pedig a kereskedelmi bankok. A kettős rendszerre Kína mérete és gazdaságának összetettsége miatt van szükség.

Az, hogy a kínai digitális valutának és az állam által felügyelt blockchain rendszernek milyen hatása lesz a már létező decentralizált protokollokra, továbbra is kérdéses. Elemzők olyan kulcsfontosságú területeken keresnek válaszokat, mint a CBDC cenzúrázása, a jegybank nemzetközi stratégiája a valutát illetően, illetve a szabályozás.

A Cointelegraph kriptovalutákkal kapcsolatos hírekre szakosodott portál felidézi az Ethereum (amely a Bitcoin után a második legnagyobb kriptovaluta) társalapítójának, Joe Lubinnak a szavait:

“Sok vitára adhat okot annak meghatározása, mit is jelent a “decentralizált” kifejezés Kína esetében. Ha azt állítjuk, hogy maga a decentralizált kriptovaluta egy olyan tokent jelöl, amely nem cenzúrázható, autonóm és névtelen, akkor elég nehéz elképzelni, hogy a kínai kormány egy ezeknek a kritériumoknak megfelelő kriptopénzzel áll elő.”