Európa több országa is befagyasztotta a minimálbér összegét

Az összes uniós országban a járvány határozta meg a minimálbér változását. Ahol nagyobb emelést hajtottak végre, ott elsősorban nem a szándék, hanem a korábbi kötelezettségek betartása volt a meghatározó. Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a szociális partnerek megállapodása határozta meg az idei összeget. A nemzetközi összehasonlításban a magyar minimálbér alapulvétele a többeket érintő garantált bérminimum helyett torz képet fest a hazai helyzetről.

MN_SABLON

A kétszázezer forintos minimálbér gyors elérését tűzte ki célul Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai bejelenté­sében, ez 19,5 százalékos emeléssel érhető el. A tervet a Magyar Nemzet által megkérdezett érdekképviseletek is egyöntetűen támogatják.

A miniszterelnök emellett megjegyezte, hazánkban kétféle minimálbérre épül a rendszer.

Az idén bruttó 219 ezer forintos garantált bérminimum sokkal többeket, mintegy egymillió munkavállalót érint, szemben a tényleges kötelező legkisebb bérrel, amely idén februártól bruttó 167 400 forint, ezért a nemzetközi összehasonlításban is a bérminimumot kellene alapul venni.

A garantált bérminimum feltétele, hogy a munkavállaló középfokú végzettséggel, szakmával vagy érettségivel rendelkezzen, emellett az is feltétel, hogy a betöltendő pozícióban elvárás legyen a középfokú végzettség megléte.

Elvitte a minimálbér felzárkózását a járvány

Átlagosan három százalékkal nőtt a minimálbér az Európai Unió azon 22 tagállamában, ahol meg van határozva az országos összeg. Magyarországon négy százalékkal nőtt mindkét minimálbér februártól azt követően, hogy a munkaadók és a szakszervezetek a tárgyalásokon nehezen jutottak egyez­ségre.

Sok országban a járványnak leginkább kitett, a minimálbér összegétől függő munkavállalók maradtak emelés nélkül
Fotó: Teknős Miklós

Euróban számolva ugyanakkor – az árfolyamváltozás miatt – csökkent a hazai minimumkereset.

Továbbra is Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér, havi 2200 euró, míg a legalacsonyabb változatlanul Bulgáriában, 332 euró.

Az uniós országokban – hazánkhoz hasonlóan – a világjárvány okozta bizonytalanság befolyásolta a 2021-es minimálbérre vonatkozó tárgyalásokat. A munkanélküliség emelkedése, így a béremelési kényszer enyhülése és a járvány elleni védekezés okozta gyorsan változó körülmények mindenhol letörték a 2020-hoz hasonló jelentősebb bérkorrekciót – derül ki az Euro­found átfogó elemzéséből.

A legnagyobb minimálbér-emelésről 2021-ben Lettországban döntöttek, ahol a növekedés 16,3 százalékos, elérve az ötszáz eurót. Egyedül Lettországban nőtt tíz százalék felett a minimálbér. A második és harmadik legnagyobb emelésben Szlovéniában és Lengyelországban részesültek az érintett munkavállalók, a mérték 8,9 és 7,7 százalék volt.

Ezzel szemben a válságra adott válaszként

befagyasztották a minimálbért Spanyolországban, Görögországban, Belgiumban és Észtországban. Ezekben az államokban idén is a 2020-as összeg az irányadó.

Dániában, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Cipruson és Ausztriában továbbra sincs országos minimálbér, a kötelező legkisebb kereseteket ágazati kollektív szerződésekben szabályozzák. Ezek az államok az uniós iránymutatások ellenére sem kívánnak változtatni ezen a gyakorlaton, míg Ciprus és Olaszország a járványra tekintettel elhalasztotta a központi minimálbér bevezetését.

Korábbi kötelezettségek kényszerítette emelés

Egyedül

Magyarországon és Lettországban állapodtak meg – az Európai Unió elvárásainak eleget téve – a háromoldalú (kormány, munkaadói képviseletek, szakszervezetek) szociális párbeszéd részeként a minimálbér emeléséről.

A legtöbb országban kormányzati döntés született, mivel a partnerek nem tudtak megállapodni, de számos tagállamban a korábbi években elfogadott, a több évre szóló bérfelzárkóztatások végrehajtása folytatódott.

Az uniós átlagnál jóval nagyobb béremeléseket végrehajtó Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban, Portugáliában és Szlovéniában ugyanakkor nem feltétlenül a járvány miatt megváltozott gazdasági és szociális helyzetet vették figyelembe.

Az emelésekről már a korábbi, járvány előtti években döntöttek, így az ajánlásokat, a szociális partnerekkel kötött megállapodásokat és a jogszabályokat vették figyelembe az idei legkisebb kereset összegénél, sok helyen előre meghatározott képletek figyelembevételével. Ennek következményei egyelőre nem láthatók.

Az Európai Bizottság év végén megkísérelt kötelező irányelvet hozni a minimálbér nemzeti meghatározására, ám a tagállamok túlnyomó többsége továbbra is elutasítja a központosítást. A leghevesebben azok az – elsősorban észak-európai – államok tiltakoznak, amelyeknél az ágazati kollektív tárgyalásokon kialkudott összeg az irányadó, és nem terveznek országos minimálbérszintet meghatározni.

Félrevezető az összehasonlítás

Míg az Eurofound összegzése szerint átlagosan a munkavállalók hét-tíz százaléka dolgozik az unióban minimálbérért, addig nálunk ez az arány jóval kisebb.

Magyarországon – hivatalosan, bejelentve – kevesebb mint 250 ezer alkalmazottat érint a kisebb, 167 400 forintos minimálbér, vagyis a munkavállalók legfeljebb öt százalékát.

Nem csak Magyarországon alkalmaznak többelemes minimálbérrendszert. Ahol megkülönböztetik az alkalmazottakat, például Franciaországban, ott életkor szerint határozzák meg a sávokat, Szlovákiában pedig a munka jellege, vagyis aszerint, mekkora felelősség hárul a dolgozókra. Romániában a diplomások és az építőipari munkavállalók bérében lehet eltérés.

A nemzetközi összehasonlításban szereplő, 470 euró környéki hazai minimálbér torzítva ad képet a legrosszabbul keresőkről.

A garantált bérminimum 625 eurónak felel meg, ami Euró­pa középmezőnyébe tartozik, a régióban pedig a legmagasabb összeg.