Az Európai Unió elvárásai szerint zajlott az egyeztetés
A kormány a tárgyalások kezdetétől azt hangsúlyozta, hogy a szociális partnereknek kell megegyezniük, ezért közvetítőszerepet vállalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében zajló egyeztetéseken. A kormánynak ez a hozzáállása egybecseng az Európai Unió elvárásaival: a munkaadóknak és a szakszervezeteknek kell kollektív alkut kötniük. Részben ennek hatására eddig példátlanul a tavalyi év utolsó napjáig sem született megállapodás, így januártól nem emelkedtek a minimálbérek.
Az év eleji egyeztetések során a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatára a VKF napirendjére vette a most elfogadott emelést és a megállapodásba foglalt egyéb pontokat. Palkovics Imre, a konföderáció elnöke akkor a Magyar Nemzetnek világossá tette: amennyiben nem mennek bele a szakszervezetek a kompromisszumos munkaadói javaslatba, fennáll annak a kockázata, hogy 2021-ben is a 2020-as minimálbérek maradnak érvényben. Ebben az esetben pedig a legalacsonyabb keresetűek és a szociális juttatásokból élők jövedelmének vásárlóértéke csökkent volna.
A Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek írta alá a kompromisszumos alkut, a baloldalhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyanakkor nem ment bele a megállapodásba. A munkaadói oldal mindhárom képviselete – a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Áfeosz–Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége – elfogadta a megállapodást.