Az emberek egyre szívesebben használják a készpénz mellett a netbankot, mobilalkalmazásokat és az azonnali átutalásokat, mert ezek gyorsabbak és kényelmesebbek, mint a hagyományos módszerek - írja elemzésében a PwC üzleti tanácsadó cég. A szakértők megállapították, hogy a magyar pénzforgalmi infrastruktúra európai összevetésben is kiemelkedő. 2025 második negyedévére az ATM-hálózat elérte az 5 378 darabot (ami +166 db negyedéves növekedést jelent), a fizikai kártyaelfogadó helyek száma meghaladta a 150 ezret és a POS-terminálok száma 275 559-re bővült. Az internetes elfogadóhelyek száma megközelítette a 45 ezret – ez több mint kétszerese a 2020-as szintnek.
Kiemelték: a bankszámlák és kártyák állománya stabilan 10,3 millió darab körül mozog, miközben a használat minősége folyamatosan javul. Nő a mobilbankon keresztül történő utalások száma, a kártyás vásárlások darabszáma és értéke is. A mobiltárcába regisztrált kártyák aránya már elérte a 25 százalékot, az érintéses POS-tranzakciók részaránya tartósan 99 százalék. Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételek darabszáma 5,8 százalékkal, értéke 1,5 százalékkal csökkent. Az egy ATM-tranzakcióra jutó átlagos összeg 112 ezer forint. Budapest továbbra is élen jár, míg Kelet-Magyarországon a legalacsonyabbak ezek az arányok.
Megjelentek új fizetési formák is, például a qvik, amely lehetővé teszi, hogy QR-kóddal, mobiltelefonnal vagy egy egyszerű link segítségével fizessünk, akár olyan helyeken is, ahol eddig csak készpénz vagy bankkártya jöhetett szóba. Ez azok számára hasznos, akik szeretnének lépést tartani a modern megoldásokkal, de nem mozognak még teljesen otthonosan ebben a közegben.
A pénzforgalom változása új kihívásokkal jár
A digitalizáció azonban nemcsak kényelmet, hanem új kihívásokat is hoz. Ahogy nő az online és elektronikus fizetések száma, úgy válik egyre fontosabbá a biztonság is. Több a csalási kísérlet, az adathalász üzenet és a megtévesztő telefonhívás, ezért a bankok és a hatóságok folyamatosan fejlesztik azokat a rendszereket, amelyek segítenek kiszűrni a gyanús tranzakciókat. A digitális csatornák térnyerésével párhuzamosan a kiberfenyegetések száma és komplexitása is nő:
- világszinten 2028-ra 14 000 milliárd dollárra emelkedhet a kiberbűnözés okozta kár;
- Magyarországon 2024-ben 220 ezer tranzakció során 41,9 milliárd forintnyi veszteség keletkezett – részletezi a PwC.
A kártyás visszaélések csökkennek, a sikeres visszaélések aránya 32 százalék 9,7 százalékra esett vissza, az egy esethez kapcsolódó átlagos kárérték pedig 38 756 forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések aránya 2025 második negyedévére 50 százalékra emelkedett, közel 940 ezer forintos átlagos eseti kár mellett. A támadások csatornái átrendeződtek: a mobil dominanciája 78 százalékra nőtt.
Ebben a környezetben 2025. július 1-jén indította el Magyar Nemzeti Bank (MNB) az úgynevezett Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. Varga Mihály jegybankelnök június elején jelentette be az MNB „öt csapás” intézkedéssorozatát a pénzügyi kibercsalások visszaszorítása érdekében. A jegybank elvárja, hogy a bankok az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében, amelyet célzott vizsgálatokkal ellenőrizni fog.
Eltűnik a készpénz?
A felhasználók számára az a legfontosabb, hogy tudatosan használják ezeket az eszközöket: ne adják meg adataikat ismeretleneknek, ne kattintsanak gyanús linkekre, és mindig ellenőrizzék, hová küldik a pénzüket. Mindez a hétköznapi ember számára azt jelenti, hogy a pénzkezelés egyszerűbbé és gyorsabbá válik. Nem kell készpénzt keresgélni, sorban állni az automatánál vagy hosszú napokat várni egy utalásra. De ez nem kötelező, a készpénz nem tűnik el, csak bővülnek a lehetőségek, amiből választani lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!