12°C Mihály 2022. szeptember 29. 
Hosszas, elhúzódó egyeztetéseket követően úgy tűnik, megállapodnak a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről. A bérmegállapodás aláírására hétfőn kerülhet sor. A megállapodás tervezete szerint
februártól négy százalékkal emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Előbbi bruttó 161 ezer forintról 167 400 forintra, utóbbi 210 600 forintról 219 ezer forintra nőne.
Júliustól automatikusan további egy százalékkal emelkedne a kötelező legkisebb keresetek összege, ha a szociális hozzájárulási adó (szocho) tovább csökken. Ebben az esetben júliustól a minimálbér bruttó 169 ezer, a bérminimum 221 200 forint lehet.
A munkáltatók által fizetett járulék a 2016-os, 2022-ig szóló bérmegállapodás szerint akkor csökkenhet további két százalékponttal, ha 2020-ban a versenyszféra reálbér-növekedése meghaladta a hat százalékot.
A képlet szerint a szocho-mérséklésre – a korábbi évek gyakorlata szerint – júliustól van lehetőség, mivel a feltételek teljesülését igazoló adatok év elején még nem állnak rendelkezésre.
– Megvan rá a reális esély, hogy a versenyszférában a bruttó reálkereset növekedése 2020-ban is elérte a hat százalékot. Egyelőre a január és az október közötti értékeket ismerjük, ebben az időszakban elérte – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Emlékeztetett, hogy január 14-én a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy a fogyasztói árak éves növekedése alacsonyabb volt tavaly, mint az első tíz hónap átlaga, tehát ez is kedvezően hat a vásárlóerő növekedésére.
A megállapodáshoz elengedhetetlen a munkaadói és a munkavállalói képviseletek kompromisszumkészsége: a vállalatok képviselői legfeljebb az infláció mértékével megegyező, vagyis háromszázalékos béremelést támogattak volna, míg a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartották az öt százaléknál kisebb felzárkóztatást.
Az informális megbeszéléseken ugyanakkor már korábban felmerült a négyszázalékos emelés lehetősége. A kormány az egyeztetések során mindvégig jelezte, nem hirdet ki új összegeket, mert a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk.
Ezért példátlan módon januártól nem változott a kötelező legkisebb kereset, valamint a minimálbér összege alapján számolt szociális juttatások sem nőttek.
Januárban a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezte, hogy a szakszervezeti oldal egyezzen bele a négyszázalékos emelésbe, ellenkező esetben befagynának a kötelező legkisebb bérek és a szociális juttatások.
A három szakszervezeti konföderáció közül, úgy tudjuk, a Liga Szakszervezetek is a megállapodás hétfői aláírása mellett döntenek. Noha az emelés mértékével továbbra sem értenek egyet, elfogadják annak érdekében, hogy ne a tavalyi összegért dolgozzanak az érintettek, ezzel reálbércsökkenést elszenvedve.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség korábban elfogadhatónak tartotta a kompromisszumos alkut, ám legutóbb Kordás László elnök mégis elutasította az egyezséget. Ahogy korábban írtuk, Kordás szoros kapcsolatot ápol a Gyurcsány családdal, így döntése mögött politikai okok is megbújhatnak. A baloldalhoz köthető Maszsz 2018-ban és 2015-ben sem írta alá a bérmegállapodást.
Ha hétfőn megszületik a megállapodás, a munkavállalók fizetése februártól emelkedne, ugyanakkor a minimálbér alapján számolt juttatásoknál a többletet a kormány ígérete szerint januárra is megkapják az érintettek.
A baloldali kormányok alatt csökkent a vásárlóérték
Reálértéken csak a jobboldali kormányok idején nőtt érdemben a minimálbér. A legkisebb keresetűek vásárlóereje ráadásul a baloldali-liberális kormányzás alatt nemhogy nem emelkedett érdemben, hanem a legtöbb esetben csökkent. Egyre kevesebben keresnek minimálbért 2010 óta. Az érintettek most 200-250 ezer fő körül lehetnek, ráadásul többségük feketén, zsebbe kapja jövedelme további részét. A visegrádi országok közül egyedül nálunk van kétféle minimálbér: a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum már jóval többeket érint, közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót.
