Hosszú távra rendeznék a minimálbér és a garantált bérminimum sorsát a szakszervezetek és a munkáltatók, így a tárgyalások a 2022-es bérmegállapodás aláírását követően is folytatódnak. A kötelező legkisebb bérek évenkénti emelésére módszertant rendszeresíthetnek a szociális partnerek, de a Magyar Nemzet információi szerint a hosszú távú bérmegállapodás része lehet további munkáltatói járulékcsökkentés is.
Budapest, 2016. szeptember 10.
Tzezer s hszezer forintos bankjegyek egy pnztrcban. Magyarorszg ma is hivatalos fizeteszkzt, a forintot, 70 vvel ezeltt, 1946. augusztus elsejn vezettk be. A pengt felvlt j pnz nevt I. Kroly trtnelmi aranyforintjrl kapta.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
***************************
Kedves Felhasznl!
Ez a fot nem a Duna Mdiaszolgltat Zrt./MTI ltal ksztett s kiadott fnykpfelvtel, gy harmadik szemly ltal tmasztott brminem klnsen szerzi jogi, szomszdos jogi s szemlyisgi jogi ignyrt a fot ksztje kzvetlenl maga ll helyt, az MTVA felelssge e krben kizrt. Fotó: Faludi Imre Forrás: MTVA/Bizományosi
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, várhatóan már a 2022-es bérmegállapodás szövegében utalást tesznek a szociális partnerek egy olyan módszertan, számítási modell kidolgozására, amely tartósan rendezné a kötelező legkisebb keresetek éves emelkedését.
Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások folytatódnak, a szakszervezetek és a munkáltatók is egy újabb, hosszú távú megállapodást szeretnének. Jövő szeptemberben már e szerint az alku szerint indulhatnának a 2023-as évről szóló bértárgyalások.
– El akarjuk kerülni annak megismétlődését, hogy december végéig nem születik meg a bérmegállapodás, így a munkavállalók nem januártól, hanem – hasonlóan az idei évhez – csak februártól kapják a magasabb összeget
– figyelmeztetett Palkovics Imre. Ennek érdekében a szakszervezetek olyan megállapodásra tesznek javaslatot, amely kiszámíthatóvá teszi a tárgyalásokat, és a nemzetgazdaság számait figyelembe véve – meghatározott szempontok szerint – tennék lehetővé a kötelező legkisebb kereset évenkénti emelését.
Új gyakorlat könnyítheti az alkut
Palkovics Imre a részletekről elmondta,
a Munkástanácsok egy olyan modellt javasol, amely figyelembe veszi a nemzetgazdaság legfontosabb mutatóit, és garantálja, hogy a minimálbér és a bérminimum legalább a reálértékét megőrizze, gazdasági növekedés esetén pedig azzal arányosan nagyobb mértékben nőjön.
A Munkástanácsok által javasolt modell szerint a minimálbér változásának alapja az infláció mértéke lenne. Ez azt jelenti, hogy az inflációnál alacsonyabb minimálbér-emelésre nem kerülhetne sor, ezzel megőrizve a kötelező legkisebb bér vásárlóerejét. Az emelés további részét a gazdasági növekedés mértéke adná. Ideális esetben az infláción felül a GDP-növekedés mértékével emelkedne a minimálbér, de – a tárgyalások kimenetelétől függően – legalább annak felével, háromnegyedével. Palkovics Imre kiemelte: a gazdasági növekedésből a munkavállalóknak is részesülniük kell.
– A Munkástanácsok javaslata elsősorban a minimálbér összegére vonatkozik. A módszertan mindaddig fennmaradna, amíg a kötelező legkisebb bér nem éri el az Európai Unió által is javasolt mértéket, vagyis a pótlékok és egyéb juttatások nélkül számolt bruttó átlagkereset felét. Cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek megélhetését is garantálja a minimálbér összege, megvédje az érintetteket a szegénységtől
– emelte ki a szakszervezeti vezető. Palkovics Imre megjegyezte: az idei bértárgyalásokon is kidomborodott, hogy a szakmunka és a végzettség megbecsültségét szolgáló, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumnak legalább akkora mértékben kell emelkednie, mint a minimálbérnek. Így tehát a javaslat a bérminimumra is alkalmazandó lenne.
– Európa több országában bevett gyakorlat, hogy a bértárgyalásokon a nemzetgazdaság objektív mutatói alapján döntenek a kötelező legkisebb bérekről. A Munkástanácsok javaslata a lengyel modellhez áll a legközelebb – ismertette az elnök.
Palkovics Imre ugyanakkor arra figyelmeztetett: a részletekről a következő időszakban kezdenek el tárgyalni a szociális partnerek, a paraméterek e szerint változhatnak. A tárgyalásokon várhatóan felvetődik a további munkáltatói járulékcsökkentés, a javasolt módszertanhoz szükséges adatok forrásának meghatározása vagy az infláción felüli béremelés mértéke és még számos rendezendő kérdés.
Tízszázalékos emelés 2023-ban?
Ha sikerül megállapodni a Munkástanácsok által javasolt modell bevezetéséről, akkor a 2022-es, a nemzetgazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzések alapján
hét-tíz százalékkal nőne 2023-ra a minimálbér, amelynek összege 214-220 ezer forint lenne. A garantált bérminimum pedig 278-286 ezer forintra nőne. Így a bérminimum 2024-re meghaladhatja a háromszázezer forintot.
A számítás egyik lehetséges alapja a Magyar Nemzeti Bank jövő évre vonatkozó előrejelzése, vagyis a jövő ősszel esedékes bértárgyalásokig még érdemben változhatnak a mutatók. A jelenlegi becslés szerint az infláció jövőre 3,8 százalék körül alakulhat. Ez alapján legalább 3,8 százalékkal emelkedne 2023-tól a minimálbér és a bérminimum.
Figyelembe kellene venni ugyanakkor a gazdasági növekedést is.
A jegybanki előrejelzés szerint a GDP hat százalékkal is nőhet. Ez további három, de a megkötendő megállapodástól függően akár hat százalékot jelenthet az infláción felül. Így összesen 6,8-9,8 százalékos emelésben részesülnének az érintett munkavállalók.
A szociális partnerek természetesen felfelé eltérhetnének a módszertantól, a minimálbér-emelésre vonatkozó képlet pedig nem helyettesíti a szociális párbeszédet sem.
A következő hetekben tehát egy olyan hosszú távú bérmegállapodás megkötését tűzték ki célul a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek, amely rugalmasan, a nemzetgazdaság valós helyzetét figyelembe véve garantálná a kötelező legkisebb bérek reálértékének emelkedését, egy esetleges következő válságban pedig a vásárlóerő megőrzését.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
