Hosszú távra rendeznék a minimálbér és a garantált bérminimum sorsát a szakszervezetek és a munkáltatók, így a tárgyalások a 2022-es bérmegállapodás aláírását követően is folytatódnak. A kötelező legkisebb bérek évenkénti emelésére módszertant rendszeresíthetnek a szociális partnerek, de a Magyar Nemzet információi szerint a hosszú távú bérmegállapodás része lehet további munkáltatói járulékcsökkentés is.
Nagy Kristóf
2021. 10. 30. 6:53
Budapest, 2016. szeptember 10.
Tzezer s hszezer forintos bankjegyek egy pnztrcban. Magyarorszg ma is hivatalos fizeteszkzt, a forintot, 70 vvel ezeltt, 1946. augusztus elsejn vezettk be. A pengt felvlt j pnz nevt I. Kroly trtnelmi aranyforintjrl kapta.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
***************************
Kedves Felhasznl!
Ez a fot nem a Duna Mdiaszolgltat Zrt./MTI ltal ksztett s kiadott fnykpfelvtel, gy harmadik szemly ltal tmasztott brminem klnsen szerzi jogi, szomszdos jogi s szemlyisgi jogi ignyrt a fot ksztje kzvetlenl maga ll helyt, az MTVA felelssge e krben kizrt. Fotó: Faludi Imre Forrás: MTVA/Bizományosi
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Várhatóan a következő hetekben véglegesítik írásban a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a 2022-es minimálbér és garantált bérminimum összegéről szóló megállapodást. A minimálbér jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum bruttó 260 ezer forint lesz. A felek várhatóan bérajánlást is megfogalmaznak a magasabb kereseti kategóriákban foglalkoztatottak béremelésére.
A megállapodás jelentős, 660 milliárd forintos járulékmérséklést is tartalmaz: az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás beépül a szociális hozzájárulási adóba, amely összesen négy százalékponttal csökkenne, mértéke 13 százalék lesz januártól. A kisvállalati adó (kiva) pedig a jelenlegi 11-ről tíz százalékra mérséklődne. A kormány szándéka, hogy a munkáltatói terhek jelentős mérséklése fedezetet nyújtson a bérek emeléséhez.
A minimálbér és a garantált bérminimum így jelentősen, közel húsz-húsz százalékkal emelkedik jövőre. A lépés közvetlenül nagyjából 1,1 millió munkavállalót érint, közvetve pedig két-, két és fél millió foglalkoztatott jövedelmének emelkedését eredményezheti. A keresetek jövő évi emelkedését a munkaerőhiány fokozódása és a munkaerőpiac járványt követő talpra állása is elősegíti.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, várhatóan már a 2022-es bérmegállapodás szövegében utalást tesznek a szociális partnerek egy olyan módszertan, számítási modell kidolgozására, amely tartósan rendezné a kötelező legkisebb keresetek éves emelkedését.
Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások folytatódnak, a szakszervezetek és a munkáltatók is egy újabb, hosszú távú megállapodást szeretnének. Jövő szeptemberben már e szerint az alku szerint indulhatnának a 2023-as évről szóló bértárgyalások.
– El akarjuk kerülni annak megismétlődését, hogy december végéig nem születik meg a bérmegállapodás, így a munkavállalók nem januártól, hanem – hasonlóan az idei évhez – csak februártól kapják a magasabb összeget
– figyelmeztetett Palkovics Imre. Ennek érdekében a szakszervezetek olyan megállapodásra tesznek javaslatot, amely kiszámíthatóvá teszi a tárgyalásokat, és a nemzetgazdaság számait figyelembe véve – meghatározott szempontok szerint – tennék lehetővé a kötelező legkisebb kereset évenkénti emelését.
Új gyakorlat könnyítheti az alkut
Palkovics Imre a részletekről elmondta,
a Munkástanácsok egy olyan modellt javasol, amely figyelembe veszi a nemzetgazdaság legfontosabb mutatóit, és garantálja, hogy a minimálbér és a bérminimum legalább a reálértékét megőrizze, gazdasági növekedés esetén pedig azzal arányosan nagyobb mértékben nőjön.
A Munkástanácsok által javasolt modell szerint a minimálbér változásának alapja az infláció mértéke lenne. Ez azt jelenti, hogy az inflációnál alacsonyabb minimálbér-emelésre nem kerülhetne sor, ezzel megőrizve a kötelező legkisebb bér vásárlóerejét. Az emelés további részét a gazdasági növekedés mértéke adná. Ideális esetben az infláción felül a GDP-növekedés mértékével emelkedne a minimálbér, de – a tárgyalások kimenetelétől függően – legalább annak felével, háromnegyedével. Palkovics Imre kiemelte: a gazdasági növekedésből a munkavállalóknak is részesülniük kell.
– A Munkástanácsok javaslata elsősorban a minimálbér összegére vonatkozik. A módszertan mindaddig fennmaradna, amíg a kötelező legkisebb bér nem éri el az Európai Unió által is javasolt mértéket, vagyis a pótlékok és egyéb juttatások nélkül számolt bruttó átlagkereset felét. Cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek megélhetését is garantálja a minimálbér összege, megvédje az érintetteket a szegénységtől
– emelte ki a szakszervezeti vezető. Palkovics Imre megjegyezte: az idei bértárgyalásokon is kidomborodott, hogy a szakmunka és a végzettség megbecsültségét szolgáló, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumnak legalább akkora mértékben kell emelkednie, mint a minimálbérnek. Így tehát a javaslat a bérminimumra is alkalmazandó lenne.
– Európa több országában bevett gyakorlat, hogy a bértárgyalásokon a nemzetgazdaság objektív mutatói alapján döntenek a kötelező legkisebb bérekről. A Munkástanácsok javaslata a lengyel modellhez áll a legközelebb – ismertette az elnök.
Palkovics Imre ugyanakkor arra figyelmeztetett: a részletekről a következő időszakban kezdenek el tárgyalni a szociális partnerek, a paraméterek e szerint változhatnak. A tárgyalásokon várhatóan felvetődik a további munkáltatói járulékcsökkentés, a javasolt módszertanhoz szükséges adatok forrásának meghatározása vagy az infláción felüli béremelés mértéke és még számos rendezendő kérdés.
Tízszázalékos emelés 2023-ban?
Ha sikerül megállapodni a Munkástanácsok által javasolt modell bevezetéséről, akkor a 2022-es, a nemzetgazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzések alapján
hét-tíz százalékkal nőne 2023-ra a minimálbér, amelynek összege 214-220 ezer forint lenne. A garantált bérminimum pedig 278-286 ezer forintra nőne. Így a bérminimum 2024-re meghaladhatja a háromszázezer forintot.
A számítás egyik lehetséges alapja a Magyar Nemzeti Bank jövő évre vonatkozó előrejelzése, vagyis a jövő ősszel esedékes bértárgyalásokig még érdemben változhatnak a mutatók. A jelenlegi becslés szerint az infláció jövőre 3,8 százalék körül alakulhat. Ez alapján legalább 3,8 százalékkal emelkedne 2023-tól a minimálbér és a bérminimum.
Figyelembe kellene venni ugyanakkor a gazdasági növekedést is.
A jegybanki előrejelzés szerint a GDP hat százalékkal is nőhet. Ez további három, de a megkötendő megállapodástól függően akár hat százalékot jelenthet az infláción felül. Így összesen 6,8-9,8 százalékos emelésben részesülnének az érintett munkavállalók.
A szociális partnerek természetesen felfelé eltérhetnének a módszertantól, a minimálbér-emelésre vonatkozó képlet pedig nem helyettesíti a szociális párbeszédet sem.
A következő hetekben tehát egy olyan hosszú távú bérmegállapodás megkötését tűzték ki célul a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek, amely rugalmasan, a nemzetgazdaság valós helyzetét figyelembe véve garantálná a kötelező legkisebb bérek reálértékének emelkedését, egy esetleges következő válságban pedig a vásárlóerő megőrzését.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
