– December 5-én életbe lép az Európai Unió (EU) Oroszországból érkező tengeri nyersolajra vonatkozó embargója. Korábban az EU olajigényének körülbelül negyedét az orosz szállítmányok biztosították. Bár az embargó júniusi elfogadása óta a piaci szereplők egy része elkezdte leépíteni orosz szerződéseit és az unió teljes orosz olajimportja csökkent, több tagállam növelte a beszerzéseit, hogy tartalékokat képezzen – ismertette a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte:
Oroszország eddig az előzetes elemzői várakozásokat meghaladó mértékben képes volt új (elsősorban kínai és indiai) vevőkkel helyettesíteni a kieső – és exportbevételei szempontjából korábban meghatározó – európai eladásait.
A szakértő szerint az új helyzet több kérdést is felvet. Meddig lesznek elegendőek az unió készletei, illetve azok kimerülése után honnan lesz képes pótolni az orosz szállítmányokat? Képes lesz-e Oroszország elegendő új vevőt találni ahhoz, hogy ne kelljen csökkenteni a kitermelését?
– Az Európai Unió szempontjából valamennyi forgatókönyv kockázatosnak tűnik. Ha Európa nem lesz képes pótolni a kieső orosz olajat, az ellátási problémákhoz vezethet. Ha a közösség képes lesz új beszállítókkal ellensúlyozni az embargó hatásait, az új beszerzések várhatóan akkor is jóval drágábbak lesznek, ami tovább növeli majd az inflációs nyomást és mélyebb gazdasági válságot eredményezhet. Ha Oroszország továbbra is képes lesz új piacokat találni az olajának, akkor az embargó értelmét veszíti, hiszen Oroszország bevételei nem csökkennek majd jelentős mértékben. Ha viszont Oroszország nem talál új vevőket és csökkentenie kell a kitermelését, az tovább szűkíti majd a globális nyersolaj-kínálatot, ami Európa terheinek növekedéséhez vezet majd – magyarázta az üzletágvezető. Ehhez hozzátette:
bár Magyarország ellátása szempontjából megnyugtató, hogy a vezetékes szállítások mentességet kaptak az embargó alól, az unió egészében tapasztalható gazdasági következmények hazánkba is be fognak gyűrűzni.
Hortay Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy a héten az Európai Uniónak dönteni kell az olajárplafonról. Az Egyesült Államok eredetileg globális árplafonnal maximálta volna az orosz nyersolaj árát, de azt mindössze a G7 országok támogatták, a nagy alternatív vásárlók (Kína, India) nem. A korábbi elképzelés tehát értelmét veszítette.
– A nyugati világ ezért most azzal próbálna nyomást gyakorolni, hogy saját szállítmányozó vállalatainak írja elő az árplafont, amelyek legfeljebb az ársapka alatti szinten szállíthatnának, vagy biztosíthatnának más országokba irányított orosz olajat. Mivel Oroszország jelezte, hogy nem működik együtt olyan országokkal, amelyek támogatják az olajárplafont, az intézkedés következményeképpen az európai vállalatok vélhetően sehova sem szállíthatnának – hangsúlyozta. A szakértő emlékeztetett:
úgy volt, hogy az EU vezetői múlt héten döntenek az intézkedésről, de az álláspontok olyan messze voltak egymástól, hogy ez nem sikerült.
A szankciópárti országok a javasoltnál (65-70 dollár/hordó) alacsonyabb ármaximumért lobbiznak, a szállításokban érdekeltek és a szankciókritikusok pedig az intézkedés ellen. Az idő szorítja a képviselőket, mert az olajembargó jövő hétfői hatálybalépése előtt meg kellene állapodni.
