Jövő hétfőn beköszönt az uniós olajembargó

A következő napok eseményei jelentős mértékben átrendezhetik a globális energiaellátást.

Midland, 2020. április 7. Olajkút a nyugat-texasi olajmezõkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentõs mértékben csökkent. MTI/EPA/Larry W. Smith Fotó: Larry W. Smith

– A nyugati világ ezért most azzal próbálna nyomást gyakorolni, hogy saját szállítmányozó vállalatainak írja elő az árplafont, amelyek legfeljebb az ársapka alatti szinten szállíthatnának, vagy biztosíthatnának más országokba irányított orosz olajat. Mivel Oroszország jelezte, hogy nem működik együtt olyan országokkal, amelyek támogatják az olajárplafont, az intézkedés következményeképpen az európai vállalatok vélhetően sehova sem szállíthatnának – hangsúlyozta. A szakértő emlékeztetett: 

úgy volt, hogy az EU vezetői múlt héten döntenek az intézkedésről, de az álláspontok olyan messze voltak egymástól, hogy ez nem sikerült.

A szankciópárti országok a javasoltnál (65-70 dollár/hordó) alacsonyabb ármaximumért lobbiznak, a szállításokban érdekeltek és a szankciókritikusok pedig az intézkedés ellen. Az idő szorítja a képviselőket, mert az olajembargó jövő hétfői hatálybalépése előtt meg kellene állapodni.

Hortay Olivér szerint mindezek kapcsán a következő kérdések merülnek fel: ha Oroszország tényleg megszakítja a kapcsolatot az ársapkát támogató országokkal, mi értelme van az árszint körüli vitának? Milyen mértékben szűkítené a globális ellátási láncokat az európai vállalatok korlátozása?

– Európa ebből csak rosszul jöhet ki. Ha olyan árplafont fogad el, ami meghaladja a jelenlegi árszinteket, azzal mindössze hivatkozási alapot teremt Oroszországnak, hogy felmondja a szerződéseit azokkal a vállalatokkal, amelyekkel szeretné. Ha effektív árplafont fogad el, akkor felmerül a kérdés, hogy más régiók vállalatai képesek-e helyettesíteni az európai vállalatokat. Ha igen, azzal az EU csak annyit ér el, hogy az európai vállalatok globális jelentősége csökkenni fog. Ha nem, akkor a globális olajkínálat tovább szűkül, ami súlyosbítja Európa gazdasági problémáit – ismertette az üzletágvezető.

A szakértő megjegyezte: Magyarország ígéretet kapott az árplafon alóli mentességre, azonban – a gazdasági hatások begyűrűzése mellett – kérdéses, hogy megbízhatunk-e az ígéretben, vagy újra az asztalra kerül-e majd a vezetékes olaj kérdése. Nagy eséllyel válaszintézkedésekkel is számolni kell majd.

– Vasárnap – egy nappal az olajembargó hatálybalépése és az ársapka tervezett bevezetése előtt – Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes Abdulaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszterrel találkozik majd. A tárgyalás témája – az EU-döntések ismeretében – a lehetséges válaszlépés lesz. Úgy tűnik tehát, hogy az OPEC+ megint összezár, és a nagy olajkitermelők – a korábbi döntésükhöz hasonlóan – Oroszországgal egyeztetve hozzák meg stratégiai döntésüket, ami Európa szempontjából kevéssé biztató – jelezte Hortay Olivér.

Az üzletágvezető szerint kérdés az is, hogy mit lép majd az Egyesült Államok. Az, hogy az elmúlt hónapokban a nyersolaj árát sikerült 100 dollár/hordó alatt tartani (ami még mindig nagyon magas), részben annak köszönhető, hogy Amerika folyamatosan szabadítja fel tartalékait.Ezek a készletek azonban nem tartanak a végtelenségig: a következő hónapokban az Egyesült Államoknak a felszabadítás helyett várhatóan el kell kezdenie pótolni a tartalékait.

– A félidős választásokat követően ráadásul az amerikai üzemanyagárak mesterséges leszorítására vonatkozó politikai motiváció is csökken. Nem véletlen, hogy egyre több elemző veti fel egy lehetséges amerikai exportkorlátozás lehetőségét – tette hozzá Hortay Olivér. 

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)