Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az orosz–ukrán háborún túl egy tágabb kereskedelmi konfliktus is zajlik a világban. A nagy olajkitermelő országok új döntésükkel demonstratívan szembehelyezkedtek az Egyesült Államokkal.
– A magas olajárak egyre több bosszúságot okoznak Joe Biden amerikai elnöknek. Az Egyesült Államokban tapasztalható üzemanyagár-emelkedés és rekordmagas infláció növeli az amerikai választók elégedetlenségét, amely egy hónappal a félidei választások előtt nem túl biztató a demokratákra nézve – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött bejegyzésben.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője jelezte:
Tavasszal, amikor Amerika olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben – és az uniót is ebbe az irányba terelgette –, Biden alighanem úgy kalkulált, hogy sikerül majd rávenni más nagy olajkitermelő országokat – például Szaúd-Arábiát –, hogy helyettesítsék az orosz olajat és ezzel enyhítsék az árnyomást. A terv azonban kudarcba fulladt.
– Hiába látogatta végig Joe Biden az olajnagyhatalmakat, azok vonakodtak teljesíteni a kérését, hiszen az ellentétes volt az érdekeikkel. Emellett vélhetően az Egyesült Államok korábbi külpolitikája sem javított Biden tárgyalási helyzetén, aki a szaúdi koronaherceget például nem is olyan régen még nemzetközi páriává kívánta tenni – emlékeztetett a szakértő.
A sikertelen tárgyalások ellenére az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy Amerika és az Európai Unió helyzete javulhat. A közelgő gazdasági válság a kereslet visszaesését vetítette előre, amelynek hatására az olajárak csökkenésnek indultak. Úgy tűnt, hogy a nagy olajkitermelők semleges politikai pozíció kialakítására törekszenek, mert ugyan nem fokozták érdemben a kitermelésüket, de nem is csökkentették azt.
– A hozzáállás azonban a nagy kitermelőket tömörítő OPEC+ legutóbbi ülésén gyökeresen megváltozott. Szaúd-Arábia és Oroszország kezdeményezésére a kartell úgy döntött, hogy napi kétmillió hordóval csökkenti a kitermelést. Ez olyan mértékű beavatkozás, amelyre régóta nem volt példa – hangsúlyozta az üzletágvezető.
A megállapodás hatására a nyersolaj ára újra növekedésnek indult. A döntésre az Egyesült Államok hevesen reagált. A Fehér Ház szóvivője a megállapodást rövidlátónak nevezte, és azzal vádolta az OPEC-országokat, hogy azok Oroszország pártjára álltak.
Hortay Olivér szerint a nyilatkozat nemcsak azért aggályos, mert fokozza a kereskedelmi feszültségeket, de azért is, mert korábban semlegesnek tekinthető országokat is beemel a politikai konfliktusba.
– Az OPEC döntése és Amerika reakciója egyaránt világossá tette, hogy az orosz–ukrán háború szintet lépett és világméretű kereskedelmi konfliktussá eszkalálódott. A rossz hír, hogy úgy tűnik, az ütközőzóna ezúttal Európa lesz, hiszen a szankciók és a válaszlépések hatásai is leginkább az unió gazdaságát sújtják – emelte ki a szakértő.
Az üzletágvezető kijelentette: az elmúlt napok eseményei egyértelműen kijelölik az irányt az uniós döntéshozóknak. Az Európai Unió többé nem teheti meg, hogy csak sodródik az árral. Ehelyett le kell horgonyoznia saját érdekei mellett és határozottan képviselni azokat a globális politikai sakkjátszmában.
Borítókép: Mohammed bin Szalmán herceg, szaúd-arábiai trónörökös Joe Biden amerikai elnököt fogadja Dzsiddában 2022. július 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szaúdi királyi palota)
