Magyarország a villamosenergia-ellátás tekintetében jelenleg is kihívásokkal szembesül, az áramigény pedig a 2030-as évekre várhatóan még tovább növekszik. Az árulkodó jelek egyike a 2024. január 22-én negyed hat körül mért 7441 MW csúcsérték, ami 45 MW-tal haladta meg a két évvel ezelőtti csúcsot – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.
Felhívta a figyelmet, az új történelmi csúcs értékéből az import 3196 MW-ra adódott, ezzel a behozott energia 43 százalékos részarányt képviselt, ami Hárfás Zsolt szerint már ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A tavalyi év egészét nézve az import részaránya közel 26 százalék, és ez sem tekinthető alacsonynak. Itt érdemes megjegyezni Hárfás Zsolt szerint, hogy a tavalyi évben az abszolút importcsúcs 3766 MW-ra, részarány tekintetében pedig 63 százalékra adódott, az új paksi blokkok pedig „csak” 2400 MW termelőkapacitást jelentenek majd. Az arányok tükrében már nem az a kérdés, szükség van-e rájuk, a megtérülése is eldöntött ténynek tekinthető, ráadásul a termelés költségei is jóval alacsonyabbak a behozatalnál.
Ugyanis amíg a 2010-es években a nagykereskedelmi áramárak 30–60 euró/MWh között mozogtak, addig az orosz–ukrán konfliktus egy következményeként 2022-ben a napi árak éves átlaga közel 272 euróra növekedett, ami a tavalyi évben 107 euró/MWh-ra mérséklődött, de még ez is roppant magas. A jövőben az árak növekedése borítékolható, hiszen az európai országokban a fogyasztás jelentős növekedése várható, miközben környezetvédelmi és egyéb okokból hatalmas, döntően szénerőművi kapacitás fog kiesni a termelésből, és az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására újabb és újabb gázerőműveket kell építeni, ami alapból drágítja az áramtermelést. Ehhez jönnek még hozzá a hálózatfejlesztési költségek – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy ehhez képest Paks II korábbi számítások szerint a teljes, 60 éves üzemidőre számolva 50–55 euró/MWh körül lesz. Az Európai Bizottság már 2017-ben arra jutott, hogy ez a beruházás megtérül, sőt profitot is termel majd.
A várhatóan tovább növekvő áramár és az atomenergia legendásan alacsony egységköltsége miatt a Paks II beruházásnak köszönhetően tartósan fenntartható a hazai alacsony rezsi – mutatott rá Hárfás Zsolt.
A szakértő az energiamixről elmondta, az új 2024-es történelmi csúcs idején az import mellett kritikus jelentősége volt a Paksi Atomerőmű termelése (2022 MW) mellett a gázerőműveknek és a szénnek is. Miközben a szélerőművek 129 MW teljesítményt adtak a beépített mintegy 325 MW-ból, a naperőművek viszont csak 0,03 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, miközben az ipari méretű naperőművek beépített teljesítménye már mintegy 3300 MW. A háztartási méretű naperőművek (amelyek kapacitása 2200 MW összesen) sem állhattak rendelkezésre, hiszen a csúcsot olyan időszakban mérték, amikor az energiafogyasztás amúgy is magasabb.
