– Két szempontból is pontatlan az Európai Bizottság elnökének Davosban tett nyilatkozata, miszerint az idei lesz az első olyan év az Európai Unió történetében, amelyben a szélerőművekkel és napkollektorokkal előállított energia mennyisége meghaladja az Oroszországból importáltét – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Mint kifejtette, az összehasonlítás pontatlan, hiszen a napkollektorok alapvetően nem villamosenergia-termelésre valók, hanem hőtermelésre.
Másrészt ebben az összefüggésben hatalmas mennyiségű Oroszországból származó villamosenergia-importra gondolhatunk, ami tényszerűen nem igaz, hiszen 2022 májusában leállt az Oroszországból az Európai Unióba irányuló villamosenergia-export.
Ezzel szemben már 2022-ben az Európai Unióban a szélerőművek 474, a naperőművek pedig 180 TWh villamos energiát termeltek. A múlt évben pedig a hatalmas támogatások révén az időjárásfüggő kapacitások tovább növekedtek, ami nyilvánvalóan még több termelést jelentett, és idén is bővül a megújulók beépített kapacitása. Azaz a szakértő szerint az az állítás sem pontos, miszerint „az unió tavaly első ízben több villamos áramot állított elő szél- és napenergiából, mint földgázból”, mert az uniós energiamix alapján ez 2020 óta így van.
Hárfás Zsolt ismertette: az uniós energiamixről egyelőre csak 2022-es adatok vannak, azok alapján viszont elmondható, hogy a legtöbb klímabarát villamos energiát az atomerőművek termelték meg, ez 646 TWh termelést és 22,7 százalékos részarány jelentett. A virtuális „dobogó" második helyén a gázerőművek álltak 548 TWh termeléssel, a harmadik helyre a szélerőművek futottak be 474 TWh-s termeléssel. A negyedik helyet a klímavédelem szempontjából roppant káros szénerőművek kapták meg a maguk 455 TWh értékével, a vízerőművek az ötödik, a naperőművek pedig a hatodik legtöbb villamos energiát termelték.
Hárfás Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2022-es év során a nap- és a szélerőművek összességében több energiát termeltek, mint az atomerőművek, csakhogy a megújulók közül 290 ezer MW beépített kapacitás termelt meg 654 TWh villamos energiát, míg az atomerőművek 646 TWh villamos energiát tudtak termelni a beépített mintegy 111 ezer megawattnyi teljesítménynek köszönhetően.
– Azaz nem a beépített kapacitás a mérvadó, a megújulók termelékenysége pedig erősen időjárásfüggő
– mutatott rá Hárfás Zsolt.
A szakértő felhívta a figyelmet: a rendszerirányítókat egyre nagyobb kihívás elé állítja az is, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb a Dunkelflaute, azaz a felhős, szélcsendes időszak, amikor töredékére esik a nap- és szélerőművek termelése, ez pedig napokat és akár heteket is jelenthet. Két példát is hozott: Németország esetében ez azt jelenti, hogy például tavaly december elején több napon keresztül a nap- és szélerőművek beépített csaknem 150 ezer MW kapacitásából csak pár ezer MW állt rendelkezésre. Magyarország esetében pedig az látható, hogy a múlt évben összesen 548 olyan negyedórás időszak volt, amikor a nap- és szélerőművek teljesítménye nulla MW alatti volt és 2648 olyan 15 perces időszak, amikor 0–10 MW közé esett. Mindezek miatt szükségesek az olyan alaperőművi kapacitások, mint az atomerőművek, vagy a gázerőművek, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal képesek a villamosenergia-termelésre.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
